Keleti tuja

Bár a keleti tuja nehezen szaporítható ivartalanul, és a díszfaiskolában az átültetést is lényegesebben rosszabbul viseli el, mint a sekély és bojtos gyökerű a nyugati tuja fajták, de sokkal ellenállóbb pl. gombabetegségekkel szemben, és a hazai klímát is jobban viseli, ezért feltétlenül ajánlott kerti alkalmazása a tujakedvelők számára.

A 6 fajt számláló tuja (Thuja) nemzetségbe tartozó keleti tuja vagy keleti, esetleg kínai életfa (Thuja orientalis) neve feltehetően örökzöld leveleire, és sokoldalú gyógyhatására utal. Továbbá arra is, hogy rendkívül életképes, és jól tolerálja a szélsőségeket.

Kelet-Ázsiából származik. Kína, Japán és Koreában alkot erdőségeket. Sokféle változatban ismerjük, kertekben és parkokban. A közép-ázsiai selyemút mentén található példányokat egyes szakemberek szerint valaha odaültetették, ám a környező hegyekben is előfordulnak reliktum fák. 3.300 méter magasságig terjedt el.

Keleti tuja bemutatása

Kisméretű fa vagy cserje, szabályos ovális koronájú, vastag ágrendszerű fa. A legmagasabb példányát, 35m, Tadzsikisztánban találták. Legöregebb termesztetett példányai Kínában (Peking) találhatók. Kérge vörösesbarna, szalagosan leváló. Lombozata zárt, kompakt, általában kúpos, ám a korosodással szétnyíló. Virágai egyivarú egylakiak. Virágzási ideje március-április. Tobozai zömökek, 1,5 cm hosszúak, kezdetben húsosak később megfásodnak. Magja apró tojásdad, szárny nélküli, sötétbarna színű, világos köldökkel.

Keleti tuja gyógyhatásai

A kínai orvoslásban az 50 alapgyógynövény egyike. A növény minden részét használják. Terméséből és leveléből származó illóolajából 19 illetve 28 vegyületet izoláltak. Levelei antibakteriális hatásúak, használják többek közt köhögés,- és vérzéscsillapítóként, hajnövesztő szerként. Kezelnek vele légcsőhurutot, asztmát, bakteriális bélfertőzést, menstruációs rendellenességet, ízületi fájdalmat. A mag kivonata nyugtató hatású, a gyökér kivonattal pedig bőrrendellenességeket, égési sérüléseket gyógyítanak. Hajtás és terméskivonata más ciprusokkal egyetemben sejtméreg, és bizonyos rákos sejtek szaporodását gátolják. A kutatások ez irányban tovább folynak. Mindennek ellenére leveleit ne fogyasszuk. Érintése esetleg bőrallergiát okozhat.

Keleti tuja kertészeti értéke

Ázsiában már a történelmi időktől ültetik. Linné tanítványa, Peter Thrunberg, fedezte fel, aki tujagyűjteményeket hozott létre a Jóreménység fokán, Kelet-Indiában és Japánban. Európába a 18. század elején került feltehetően francia misszionáriusok közvetítésével.

Dr. Schmidt Gábor (1944-2014) a dísznövénytermesztés és dendrológia is mert szakembere a keleti tujáról írja: Több mint 200 éve került Magyarországra, először a kastélyparkokba majd a falusi kertekbe is ültették. Megmaradásának egyik oka, hogy ázsiai származási helyei között találhatók igen kemény telű régiók is, ahonnan a hónyomásnak ellenálló egy sudarú fajták származnak. Míg a mediterrán jellegű klímán a több sudarú és a hónyomás hatására széthajló, ezért télen gyakran hó- és fagykárt szenvedő típusok terjedtek el. Ránézésére a két típust nehéz megkülönböztetni. Nálunk mindkét fajta megtalálható. A régi fajták az egy sudarúak  jól viselik a kontinentális klímát. Sok magyar fajtát szelektáltak a kertészek. Ilyenek például a ’Balaton’, a ’Barabits Gold’, a ’Minaret’ (nemesítő: id.Barabits Elemér), a ’Duci’ (nemesítő: Török Zoltán), a ’Nusi’ (nemesítő: Józsa Miklós) a ’Dundi’, a ’Hunor’, a ’Telihold’ (nemesítő: Nagy Zsolt), a ’Green Fountain’ (nemesítő: Orlóci László), a ’Bence’ (nemesítő: Tóth Gyula), valamint a ’Lakatos Karcsú’, ’Lakatos Sárga’ ’Tarka’ (nemesítő: Lakatos László).

Rendkívül sokféle színű, alakú, magasságú változata kapható, érdemes körülnézni a faiskolákban. Kiváló határoló növény, épületek környékére is előszeretettel ültetik. A magas változatok remek szélfogók. Az újonnan létesített kertek első üde színfoltjai. A kúszó változatok nem pusztán talajtakarók, hanem állatbarátok is.

Keleti tuja gondozása

Napos vagy félárnyékos helyen, középkötött, jó vízellátású, gyengén savanyú talajon fejlődik a legjobban. Azonban rendkívüli szívóssága miatt városi kertekbe, parkokba is ajánlott. Ugyanis sivár, köves, meszes talajon is megél. Jól tűri a szárazságot, a téli fagyokat. Bár a fagyok jellemzően megperzselik, legtöbbször a következő szezonban hozott új hajtások korrigálják ezt a hibát. Építési törmelékes talajon is megmarad. A környezetszennyezést, a városi környezetet is jól tűri. Lassan fejlődik, ezért csak korrekciós metszést igényel.

A tuján gyakran megjelenő barna foltok, a pusztulás, száradás jelei manapság gyakran egy olyan rovarfaj okozza, amelyért pár éve a gyűjtők még a horvát tengerpartig is leutaztak.