Fejes saláta

Valaha, amikor még nem hódított a reformtáplálkozás, elképzelhetetlen volt a vasárnapi sült burgonyával körített rántott hús fejes saláta nélkül. Persze nem a zöld leveleket kellett ízesítés nélkül rágcsálni, kellett hozzá a salátalé, amit csak a háziasszonyok tudtak olyan ízesre kutyulni, hogy ez ember menthetetlenül repetázzon a teljes menüből.

A fészkesek (Asteraceae) családjába, a tejnedvet tartalmazó, a katángformák vagy nyelvesvirágúak (Cichorioideae) alcsaládjába, a Lactuca nemzetségbe tartozó saláták (Lactuca sativa) közül a fejessaláta (Lactuca sativa var. Capitata) az egyik legrégebb óta kedvelt hazai salátánk.

Keszeg saláta

A keszegsaláta ((Lactuca serriola) valószínűleg a levélsaláták ősanyja. Bár gyom, alternatív salátaként fogyasztható. A növény friss levele, virága ehető, az idősebb növény levele azonban keserű. Mint később látni fogjuk, gyógynövényként is gyűjthető. Ezért nem árt, ha megismerjük botanikáját. Nagyon hasonlít a pongyolapitypanghoz és a csorbókához. A pongyolapitypangtól és a szelíd csorbókától az alsó levelek levélerén sorjázó szőrképletek különböztetik meg. Legfőbb ismertetőjegye, hogy a növényen nem alakul ki a jellegzetes levélfej. E helyett ősszel hosszú karógyökeret és jellegzetes levélrozettát fejleszt, amely áttelel. A következő nyáron szárba szökken, apró sárgás virágai júliustól augusztusig virágzanak. Ekkor a növény magasra törő, elágazó. Magvait repítőszörzet segítségével szórja szét.

Érdekessége, hogy levelei úgy helyezkednek el, hogy lemezeiket csak a felkelő és lenyugvó nap sugarai érik, az erősebb fényű sugarak csak felső élüket érintik, így természetszerűleg É. -D. -i irányt foglalnak el. Ezért kompasz (iránytű) -növénynek is nevezik.

Saláta tejnedv

A salátafélék is tejnedvet bocsátanak ki, ha a levél vagy szár megsérül. Különösen jól megfigyelhető ez a szárcsomóknál. A tejnedv biológiailag aktív, gyógyhatású anyagokat tartalmaz. A tejnedv többek közt laktuka savat, laktukopikrint, laktucint, azaz laktonokat tartalmaz. A tejnedv felelős egyébként a saláta keserű ízéért. A salátafélék tejnedve, amely legintenzívebben virágzáskor termelődik, nem csak emésztésserkentő, hanem nyugtató, altató, fájdalomcsillapító hatású is. A szárított tejnedvet saláta ópiumnak is nevezik. Ez az elnevezés az ókori természettudóstól és katonától, Dioszkoridésztől származik. A tejnedvet az egyiptomiak kifejezetten afrodiziákumként használták. Külsőleg alkalmazva szemölcsirtóként ismert. A virágfejből gyengéden, többszörösen kipréselt tejnedvet porcelánedénybe gyűjtik, amely ott besűrűsödik, végül az edényből kivéve szárítással megszilárdul. Adagolása: 1 g por formában vagy 30-60 csepp tinktúra. A friss tejnedvből néhány csepp elegendő, amit teához adagolhatunk.

A legtöbb tejnedvet a keszegsaláta tartalmazza, majd csökkenő mértékben az alábbiak: L. scariola, L. altissima, L. Canadensis, L. sativa. Bár a fejessalátában található a legkevesebb tejnedv, levelét még így is felhasználhatjuk égési sérülések vagy a kézfej kiszáradásának kezelésére.

Saláta történelem

Az egynyári saláta őshazája feltehetően Kis-Ázsiai. A karógyökerű vadfajta laza lombozatú, viszonylag magas szárú, sárga virága bugát alkot. Termése kaszat. Termesztett változatai római közvetítéssel kerültek Európába. A saláta vad változatait, amelyek bőséges tejnedvet tartalmaztak, perzsák, egyiptomiak, görögök fogyasztották. Kínában sem volt ismeretlen. A rómaiak az étkezés utolsó fogásaként tálalták fel, tejnedvének enyhe nyugtató hatása miatt. Július cézár kiemelt tiszteletét élvezte, mert egyik betegségéből való kigyógyulását a saláta jótékony hatásának tulajdonította. A kertbarát Diokleciánusz közismerten nagy salátakedvelő volt. Európában, a középkorban kolostorkertekben kezdték termeszteni. 14. Lajos egzotikus fogásként feltálalt salátáit tárkonnyal és bazsalikommal fűszerezték. Az angol arisztokrácia olajos hal mellé fogyasztotta a mustárral ízesített salátát. Ekkor már étkezés előtt fogyasztották étvágyjavítóként. A fejes változatokat a 16. században írták le először. Az első üvegházi termesztésbe vont zöldségféle.

Mitől fejes a fejes saláta?

A fejes saláta fejlődése kezdetén tőleveleket fejleszt, amelyek szorosan egymásra borulva egy óriási csúcsrügyet alkotnak. A levelek szerkezete vastag, húsos. A levelek színe világos- vagy sötétzöld, de ismert barna, vöröses barna színváltozat is. A levéllemez megnyúlt, fajtától függően kisebb-nagyobb mértékben hullámos, fodros. Ha nem szedjük le a fejeket időben, magszárba szökken. Az ilyenkor megjelenő száron kisebb, megnyúlt lándzsa alakú levelek fejlődnek. Ebben az állapotban már nem ízletes, kesernyés ízű, a levelek szerkezete rostos, de magvait megfogva több évig is elláthatja a családot.

Fejes saláta tápértéke

Legfontosabb tápanyagai a kálium és az A vitamin. Közepes C-vitamin forrás. Kalcium, réz és vas tartalma sem elhanyagolható. K vitamin tartalma fontos szerepet játszik az időskori csontritkulás megelőzésében.

Amire vigyázni kell!

A fejes saláta az egyik legnagyobb rizikót jelentő hazai zöldségféle. Leveleibe ugyanis azonnal beépülnek a szermaradványok. Túlzott műtrágyázáskor a levelek nitrát tartalma emelkedhet meg. Az utolsó nyilvánosságra hozott adatok 1997-ből származnak, amikor a hazai primőr fejes saláták 10%-a tartalmazott egészségre káros mértékű szermaradékot, és további 20% engedéllyel nem rendelkező, a termelői fegyelmezetlenséget jelző “feketetechnológiát”, azaz illegálisan használt szereket. A talajokban felhalmozódott gyomirtószer-maradvány kimutatására a salátát tesztnövényként használják.