A szőlő gyógyhatásai

A korai szőlőfajtákat már augusztus végén szüretelik. Ilyenek a “Csabagyöngye” és az “Irsai Olivér”, “Cserszegi fűszeres”.

A szőlő különleges helyet foglal el a gyümölcsök nagy családjában. Azon kívül, hogy az emberiség legrégibb élvezeti italának, a bornak a gyümölcse, olyan táplálkozási értékekkel rendelkezik bogyótermése, mint a rögtön emészthető cukrok (szőlőcukor és gyümölcscukor) jelentős (15–25 százalékos) mennyisége, az almasav, a B-vitaminok, az E-vitamin és az antioxidáns flavonoidok. Mindezek a mazsolában is koncentráltan jelen vannak.

Szőlő felhasználása az ókortól napjainkig

A szőlő őse az erdei vadszőlő (Vitis vinifera ssp sylvestris), amelyből évezredek során mára közel tízezer nemes fajtát állítottak elő. Adataink szerint a kaukázusi népek már mintegy nyolcezer éve termesztik. De elsők között vannak az egyiptomiak is. A szőlő tiszteletére utal Noé cselekedete, aki a vízözön után ezt ültet az Ararát hegyén. A korai keresztény hitvilágban és az Újszövetségben is számos példabeszéd utal a szőlőre és a borra.

A Kárpát-medencében a kelták, rómaiak, avarok után a magyarok már szőlősöket találnak, de a szőlő ismeretét magukkal hozták török eredetű szavaikkal is (bor, szőlő, seprő, szűrés). Európa mindmáig a szőlőtermesztés és borkészítés földrésze, a világ termelésének 60 százalékát adja. (Rohamosan zárkózik fel az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika.) Európában a spanyolok, franciák és olaszok termesztik a legtöbb szőlőt, itt készül a legnagyobb mennyiségben asztali és minőségi bor. Nem tekinthetők borszőlőnek az ún. direkt termők: a “Noah”, “Otello”, “Izabella” stb. (bár házilag ezekből is készülnek borok).

Szőlő gyógyhatásai

A szőlő egészségünk őrzője is. A szőlőkúra vagy a napi rendszeres fogyasztás valamennyi szervünkre jótékony hatású. A szőlőkúrát már Plinius, Galenosz is ajánlotta (egy-két napig csak, vagy némi más ételpótlással 2–3 kg szőlő elfogyasztása napi megszakításokkal). A szőlőlé bárkinek (idős emberek, állapotos asszonyok, szoptatós anyák) méregtelenítő, roboráló, vizelethajtó, emésztőrendszert rendben tartó táplálék. Előnye a viszonylag kis energiaértéke (74 kcal/100 g) és a nagy (80 %) víztartalma. A világszerte népszerűsített egészséges táplálkozás (hal, saláták, fehér húsok stb.) kedvez a fehérboroknak, míg a főleg Dél-Európában népszerű vörösborok antioxidáns- (flavonoidok), antocián-, rezveratrol- (akadályozza a vérrögképződést) és rosttartalmuk miatt népszerűbbek. A minőségi és az asztali borok alkoholtartalma 9–15 térfogatszázalék, míg összes savtartalma nem lehet több, mint 3,5 g/l.

A mediterrán konyhára jellemző teljes kiőrlésű gabonák, friss gyümölcsök, zöldségek, halak és az olivaolaj valamint a mértékkel fogyasztott vörösbor kedvez a flaovonoid felvételnek, amely bizonyítottan 50-70%-kal csökkenti a keringéssel kapcsolatos betegségek kialakulását. Sok kutató éppen a vörösbor fogyasztását jelöli meg elsődlegesen a jótékony hatások tekintetében, amelyet francia paradoxon hatásnak neveztek el.

A vörösborban előforduló flavonoidok a “rossz” koleszterin oxidációját gátolják. Az oxidációs folyamatok vezetnek az érfal rugalmasságának megszűnéséhez, illetve az érelmeszesedés kialakulásához. Tudományos tanulmányok számolnak be az élelmiszerekből felvett flavonoidok szívkoszorú betegségek kialakulását csökkentő hatásaikról. Egy 2006-os cikk szerint a legmagasabb flavonoid tartalma az alábbi villányi boroknak volt: Shiraz, Oportó, Kékfrankos és Zweigelt. Forrás: Martin S. Pour Nikfardjam és munkatársai: Polyphenols, anthocyanins, and trans-resveratrol in red wines from the Hungarian Villány region (2006.)

Ha valóban a flavonoid tartalomnak köszönhető ez a hatás, akkor a szőlőpréslé ugyanolyan jótékony hatású kell, hogy legyen, mint az alkoholtartalmú vörösbor. Egyes kutatók szerint az alkohol és a flavonoidok komplex hatásáról van szó.

Ezt a jótékony hatást sokszorozza meg a szőlőben található transz-rezveratrol.

A polifenolok közül is kiemelkedő jelentőségű a transz-rezveratrol, eredetileg növényi antibiotikum, különösen sokrétû biológiai hatás hordozója, amelyek ma már két nagy csoportra oszthatók: kémiai védô és ölô/gátló (pl. a leukémia sejtek szelektív ölése-gátlása) hatások. A növényekben -halmozottan elsôsorban a kékszôlô fajták termésében-, elôforduló, talán az eddig izolált legsokrétûbb biológiai hatásokat hordozó, természetes molekula és újonnan felismert rokonvegyületei hatásmechanizmusa nem ismert. Szerepe a formaldehid ciklusban jelentős.

A már említett 2006-os tudományos cikk alapján ajánljuk fogyasztásra a villányi borvidék alábbi, magas polifenol tartalmú borait: Kékfrankos, Merlot és Zweigelt. Forrás: Martin S. Pour Nikfardjam és munkatársai: Polyphenols, anthocyanins, and trans-resveratrol in red wines from the Hungarian Villány region (2006.)(hwww.sciencedirect.com) Egy 2003-2007-es évjáratot vizsgáló tanulmány szerint a legmagasabb a transzrezveratrol tartalom a Merlot, a Pinot Noir, a Syrah, valamint a Cabernet Sauvignon szőlőfajtákban. Az utóbbi tanulmány megállapítja azt is, hogy kiemelkedően jelentős mennyiségű transz-rezveratrolt sikerült kimutatni a Bock Cabernet Sauvignon (2006) vörösborban (10,4 mg/l), valamint a Bock Merlot (2006) vörösborban (7,2 mg/l). Az egri borvidékről származó vörösborokban a transz-rezveratrol átlagos koncentrációja alacsonyabb volt. Forrás: Montskó Gergely Phd. értekezés (2011): Humán és fitoösztrogének analitikai vizsgálata. (PTE)

A kutatók mindkét munkában felhívják a figyelmet, hogy a hatóanyag tartalom évjárat függő! A vörösbor fogyasztása tekintetében, az egyéb, alkoholnak köszönhető kedvezőtlen hatások elkerülésére napi 2 dl bor elfogyasztásánál több nem ajánlott. Étkezés után fél órával fogyasszuk a megfelelő felszívódás érdekében.

Cikk ajánlat: Híres magyar szőlőfajták