Cikkek


Nyírfa

nyírerdőA nyírfa nem csupán az orosz táj elmaradhatatlan kelléke, a mesék, mondák csodafája, hanem az egész világon közkedvelt díszfa. Fehér törzsével, rezgő lombozatával északias hangulatot kölcsönöz a kertnek.

Nyírfa, a csodafa

A nyírfa sok nép mondavilágában szerepel. Különleges szépségének, gyógyító hatásának valamint korai lombfakadásának köszönhető, hogy a szibériai sámánizmusban éppúgy előkelő szerepet játszott, mint a kelta hitvilágban.

A nyír, az égben gyökerező és a Föld felé növekvő világfa, amely összeköti a való világot a túlvilággal. A magyar népmesékben ő az égig érő fa. A magyar parasztság mágikus és gyógyító célra használta. A halottak napjától (november 1-jétõl) Márton- napig tartó tíz nap az õszi szürettel kezdõdõ kisfarsang utolsó szakasza. Ekkor a Dunántúlon a pásztorok frissen vágott nyírfavesszõvel csapkodták meg az állatokat, cserébe újbor volt a jutalmuk. A bő termést biztosítandó, a magvakat a karácsony éjfélkor kémény alatt kötött nyírfaseprűn eresztették át. És még véget nem érően sorolhatnánk csodatévő erejét. A nyír a tisztaság és a fiatalság, a szerelem és a házasélet kezdetének meg végének is a jelképe. A lombos nyírfaág mind a mai napig a csíksomlyói pünkösdök Máriát jelképezõ “búcsúága”.

Nyírfa, a haszonfa

viricselésA nyírfa fája jól munkálható. Íme egy kis ízelítő a sokoldalú hasznosításból: A kéregre került hindu írás, székely rovásírás. Az amerikai őslakosok a nyírfa kérgét a kenu vázra feszítették, fájából pedig nyílvesszőket készítettek. A csipua indiánok kenu készítésre, víztároló edényként használták. Európában a nyírfa vesszõibõl seprû készült. Kérgébõl egykor bocskor készítettek. Megsebzett kérgébõl édes folyadék szivárog, levele, rügye továbbá balzsama a gyógyászatban is szerepel. A tavaszi nedvkeringés megindulásakor a nyírfa törzsén baltával kis éket vágtak vagy lyukat fúrtak, és a nyílásba bodzacsövet illesztve az édeskés nedvet kicsorgatták. A nyírvíz, a “virics” állítólag gyógyította a tüdőbajt, a reumát, tisztította a vért és szépítette a lányok arcát. Megerjesztve szeszes ital készült belőle.

A nyírfa taxonómiája

A család (Betulaceae), a kupacsosok rendjének tagja. Besorolása a bükkfélékkel azonos. Mintegy 70 faja lombhullató fa vagy cserje, legtöbbször ép, szórt állású, egyszerű levelekkel. Porzós és termős virágaik egyaránt barkákat alkotnak, szélbeporzásúak.

Linné 1753-ban Betula alba L. név alatt a bibircses nyírt és a szõrös nyírt még közös fajként tárgyalja. A német botanikus, Albrecht Wilhelm Roth 1788-ban választja szét a két fajt, s a bibircses nyírnek a Betula pendula Roth a szõrös nyírnek pedig a Betula pubescens nevet adja. A Betula tudományos nemzetségnév a latin batuo, -ere (= ütni, levágni) igébõl ered (elõbb batulaként, majd ebbõl betulaként élt tovább), és talán arra utal, hogy a nyír ágai fenyítésre szolgáltak. Gyakorta megfigyelték hibridek képződését.

Forrás: Élet és Tudomány 2001.28.

nyírfa barka

A nyírfa jellemzése

A bibircses nyír, vagy egyszerűen közönséges nyír(Betula pendula), akárcsak rokona, a szõrös nyír (Betula pubescens) a Nyírség névadó fája. Maga a nyír szó a homokbuckák közötti nyirkos, lápos mélyedéseket jelentette. Hajdanán ez utóbbiak savanyú, lápos talaján élt a szõrös nyír, a kiemelkedéseken pedig a bibircses nyír. A szőrös nyír, mint védett maradványfaj, a hidegebb korszak maradványának tekinthető. A közönséges nyír hazánkban az Alföld kötöttebb talajú és erõsen meszes, nagyon száraz részei kivételével mindenütt elõfordul. Bükkösökben szálanként található. Bizonyos területeinken (például Belsõ- Somogyban) a borókás-nyíresek, másutt a tarolások és legeltetések nyomán jöttek létre. A kizsarolt termõhely jele is lehet.

Nyír a kertben

Malacka nagy kunyhóban lakott egy nyírfa közelében, ez a nyírfa az erdő közepében állott, és Malacka a kunyhó közepében lakott. … (A. A. MILNE: Micimackó)

Persze Malackának könnyű dolga volt, hiszen neki nem kellet ültetni, csak kikanyarított egy picinyke darabot a nyírfaerdőből.nyírfa őszi színe

A nyírfa nagyobb kertekbe való, ahol megfelelő a mikroklíma. Ahogy a Green Team TV fogalmaz: Tapasztalatok szerint, a nyírfák csoportosan, közel ültetve egymáshoz, akár kétszer gyorsabban is fejlődhetnek, mintha magányosan ültetnénk őket. Éppen ezért, „családcentrikus” fáknak is nevezhetjük őket.

A nyírfák tartása ugyanis nem egyszerű. Bár jól bírják a megpróbáltatásokat, közép-európai termõhelyeken (így hazánkban is) a nyírtörzsek görbék, sõt elõfordul, hogy a fa csavarodva növekedik (az északi termõhelyeken ezek a fahibák kevésbé jelentkeznek). Sekélyen elhelyezkedő gyökerei nem kedvelik a szárazságot. Kertbe csak akkor tarthatjuk, ha hűvös, nedves, árnyékos talajú helyet tudunk biztosítani számukra. Lombozat viszont napfényt igényel. Ez aztán az igazi kihívás! Válasszuk ki számukra kertünk keleti-északkeleti részét, ahol nem kap délutáni napot. Csak olyan helyre ültessük, ahol nincsenek fölötte vezetékek, hiszen hamar eléri őket. A kissé savanyú (pH 5.0 – 6.5) talajt kedveli. A talaj legyen nedves, de jó vízvezetésű. A nedvesség megtartását mulcsozással segíthetjük. A mulcs lehet nyesedék vagy levélkomposzt.

Vörös levelű nyír, Betula pendula ‘Purpurea’ Betula pendula Purpurea

A vöröslevelű változat levélszínéért egy domináns gén (Olyan információ hordozója, amely az öröklés és a genetikai szabályzás fizikai és működési alapegysége.) felelős. A fa 2-3 m magasra nő, növekedési erélye közepes, csüngő ágú (“szomorú”). Lombja ősszel sárgára színeződik. Közepes vízigényű növény. Elviseli az időszakos részleges vízborítást, a mérsékelt levegő-, talajszennyezést. Szoliterként vagy csoportba ültessük.

Betula pendula YoungiiSzomorú nyírfa, Betula pendula ‘Youngii’

Árnyékos és napos helyre is ültethető. Túl száraz talaj kivételével bárhová ültethető. A városi környezetet jól tűri. 2-4 méter magas, esetenként 8 méterre is megnő. Kis ívben lehajló ágú fácska. Ágai, vesszői vékonyak, erősen csüngők. A fiatal ágak fehérek, idősebb korban megszürkülnek. Levelei háromszögletűek, kihegyezett csúccsal. Sárga barkái koratavasszal díszítenek. Temetők, kertek, parkok hangulatos növénye.