Pirospaprika

A vadon termő paprikát a Tehuacán völgyében élő indiánok már kilencezer éve gyűjtögették, háromezer évvel ezelőtt pedig már termesztették is. Amikor Kolumbusz kikötött Hispánia szigetén (mai Haiti és Dominikai Köztársaság) megfigyelte, hogy az ottani lakosok minden ételbe paprikát tettek.

Egyik társa följegyezte: “… a bennszülöttek úgy eszik ezt a termést, mint mi az almát.” Európába 1500 táján került, ahol gyorsan elterjedt.

A Kertlap Kertészeti Webáruház kínálja egzotikus chili paprika és paradicsommagjait!

A borsot – elsősorban olcsósága miatt – hamar kiszorította a legtöbb ételünkből. Magyarországon a fűszerpaprikát a török hódoltság után, a csemegepaprikát pedig csak a XIX. században kezdték rendszeresen termeszteni.

Hozzánk a tengeren túlról a Balkánon keresztül érkezett. A Dél-Alföldön termesztett paprikát dísz- és gyógynövényként termesztették a kolostorkertekben.A paprikás pálinka rovarcsípés ellen kiváló, belsőleg pedig lázas betegségeket gyógyítottak vele. A 19. századra már a térség meghatározó kultúrnövénye.

fűszerpaprika fűzér

Fűszerpaprika fűzér

Fűszerpaprika tápértéke

Egy Új-mexikói biológus tanulmánya szerint hazájában 50%-kal kevesebb az érrendszeri- és szívbetegségben elhunytak száma, mint máshol. Azt állítja, hogy az indiánok között a szívpanaszok és megbetegedések száma nagyon alacsony. Mi ennek az oka? Véleménye szerint az, hogy nagyon sok paprikát fogyasztanak, és ez csökkenti a koleszterinszintet a vérben.

A fűszerpaprikát inkább fűszerként használjuk, pedig a benne rejlő vitaminok, antioxidánsok mind szervezetünk védelmét szolgálják. A C-vitamin és a fűszerpaprika szorosan összefonódott fogalmak, amely Szentgyörgyi Albertet világhírűvé tette. De a színt adó karotionidok, valamint a provitaminok, a kapszaicin és a paprikamagban található tokoferolok mind-mind fontos alkotórészek. A magvakban található zsíros olajok amellett, hogy az őrlemény színét konzerválják, kedvező élettani hatással is rendelkeznek. A paprika csípős ízét a kapszaicin nevű alkaloida adja. A kapszaicin táplálkozás-élettani hatása rendkívül kedvező, napjainkban már a gyógyászatban is felhasználják. A csípmentes fajták nem tartalmaznak számottevő mennyiségű kapszaicint.

fűszerpaprika

Fűszerpaprika gondozása

A nyugat-indiai és dél-amerikai eredetű, a csucsorfélék (Solanaceae) családjába tartozó fűszerpaprika (Capsicum annuum) egynyári növény, 60-80 cm magasra nő meg. Júniusban kezd virágozni. Növényenként 3-12 termést hoz.

Februárban vetőtálba, vékony réteg földdel takarva vethetjük el a magokat, de a palántákat bent neveljük 22-25 fokos hőmérsékleten. A jól fejlett palántákat késő tavasszal ültethetjük ki napos, szélvédett helyre, humuszban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajba úgy, hogy a talajt fóliával borítjuk, és az egymástól kb. 40 cm-re vágott lyukakba ültetjük a növényeket.

Az ültetés előtt a talajt először lazítsuk fel, majd dolgozzuk be a komposztot. A takarást célszerű már az ültetés előtti héten elvégezni, hogy a talaj megfelelően felmelegedjék. A talajtakarót csak június közepén távolítsuk el. Hideg időben átlátszó fóliával borítsuk le a palántákat.

Ügyeljünk arra is, hogy túlhevülve a zsenge hajtások eléghetnek, ezért ilyenkor a növényeket ki kell takarni. A fűszerpaprika ugyanis hidegérzékeny növény, és 15 foknál alacsonyabb hőmérsékleten már nem terem, sőt leveleit is elveszti. A növény egyenletes nedvességet kíván, de a túlöntözést kerüljük. Egy-egy növényen csak 3-4 hajtást tartsunk meg. A 30 cm magas növényeket karózzuk. Hűvös őszi éjszakákon ismét letakarhatjuk őket, hogy minden termés beérhessen.

Tájfajták közül említsük a Szegedi, Boldogi és Kalocsai fűszerpaprikákat. A tápiószelei Diverzitás Központból tavasszal rendelhetők tájfajták magjai génbanki mintaként házikerti termesztésre. mintakeres.hu

Fűszerpaprika feldolgozása

A betakarítás után, a termést két-három napig szilárd padozaton, 25-30 cm-es rétegvastagságban szikkasztják, majd csumájánál tűvel átszúrva zsinórra fűzik, a zsinórok végeit összekötik, majd felakasztják, így alakul ki a 200-250 cm hosszú füzér, amit a ház napos oldalára, az eresz alatt kifüggesztenek, 5-6 hétig utóérlelve a paprikákat. A paprikafüzérekkel körbevett, napsugaras házak még manapság is a Szeged és Kalocsa környéki falvak jellegzetességei. Amikor a paprikafüzérek a házak falán szikkadttá válnak, kialakul a pirospaprikára jellemző harmonikus íz, aroma és illattartalom. Kevesebb munkát igényel a fűszerpaprika szárítása zsákban. A nyers bogyókat tölcsérrel ritka szövésű kb.20 cm átmérőjű műanyag vagy textilhálóba töltik, és szintén 5-6 hétig felfüggesztve érlelik.

fűszerpaprika szárítása

Fűszerpaprika szárítása zsákban Kalocsán.

Az őrlés előtt végezik a hasítást, amely jellegzetesen a fűszerpaprika feldolgozáshoz kapcsolódó munka. Ennek során eltávolítják a magot és a csumát, megmarad a ragyogó, mély-piros termésfal (bőr), amit aztán finomra őrölnek.

Az őrlés kezdetben fából készült, lábbal hajtott külükben történt, ezeket váltották fel a vízimalmok, illetve gőzmalmok. A XIX. század végén a szegedi molnárok szabadalmaztatták a hengerszéket. Az őrlést terméskőből faragott köveken végezték, a molnárok apáról fiúra öröklődő tudásukkal érték el, hogy kialakuljon az a tüzes-piros szín, amit a világon olyannyira megkedveltek. Az őrlés e módja mind a mai napig megtalálható technikai elem a paprikamalmokban.

Egyéb fűszerpaprikával kapcsolatos cikkek a kertlapon: Chili paprika; Csípős paradicsom

fűszerpaprika őrlemény Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Gyógynövény Tanfolyamra!