Erre a hétre esik Erzsébet napja! A legtiszteltebb női szentek közé tartozik Árpádházi Szent Erzsébet. Amikor atyja, II. András kérdőre vonta, miért visz a szegényeknek alamizsnát, a kötényében rózsává változott az. Ez az úgynevezett „rózsacsoda”. – Írja a zamolyiiskola.hu. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz: „Erzsébet, Katalin havat szokott adni, a bitang marhákat jászolhoz kötözni.”
A mérsékelt égövi fásszárú növényeink túlnyomó többsége télire megválik lombkoronájától. Ebben az időszakban történik az örökzöld tuják levélváltása is, általában a növény belső részén lévő kétéves ágak a pikkelylevelekkel együtt megbarnulnak, majd lehullanak. A keleti tujánál ez a folyamat már augusztus végén elkezdődik, majd a nyugati tuja folytatja és ebben az időszakban az óriás tuja fejezi be, mely hetekig eltarthat, miközben úgy tűnik, hogy a növény el akar száradni. (Természetesen kórokozók és kártevők is okozhatják ezt!) Ez a természetes folyamat évjárattól is függ, száraz évben például valamivel erőteljesebb is lehet. Cikk ajánlat: Keleti tuja
A lehullott lombot az intenzíven ápolt és féltett gyepszőnyegünkről érdemes összegereblyézni, mert ha tartósan rajta marad, az minőségromlást okozhat. Gyepfelületek fenntartása
A dió és a vadgesztenye lombja különösen veszélyes lehet, mivel a növények fejlődését gátló, allelopátiás vegyületek oldódnak ki belőle, mely hatást a komposztálással megszüntethetjük, tehát semmi esetre se égessük azokat.
Némely örökzöld fenyő is váltja a lombját, ilyen például a kínai selyemfenyő, melynek hosszú és selymes tapintású levelei 2 évig élnek és pont ebben az időszakban hullanak le – nagy mennyiségben persze ez sem tesz jót a gyepnek, mivel könnyen befulladhat a tűlevelek alatt.A pikkelylevelű örökzöldjeink egy részének levele hideg hatására vízvesztés folytán, stressz állapotában jelzőfestéket (antociánokat) termel, ami által élénkzöld színe kissé megfakul, és ez az árnyalat egész télen át megmarad, mely alól értékes kivétel például a ‘Smaragd’ tuja és a ‘Mint Julep’ kúszóboróka. Cikk ajánlat: Keleti tuja; Boróka
A mérsékelt égövi növényeink télen nem egyszerűen a hideg miatt szenvednek, esetenként elpusztulnak, hanem a kontinentális éghajlati tényezők véletlenszerű együttes hatása miatt. Növényeink számára a legveszélyesebb (elsősorban az örökzöld tűlevelűekre és széles örökzöld lomblevelűekre) a csípős, szárító hatású szél, a fagyott talajfelszín és a száraz hideg együttese, mely a levelek gyors nedvességvesztését okozza, melyet a növény nem képes a gyökérzetén keresztül pótolni. Kárt okozhat a napsütés is, mivel a fagyos időben kiengednek a levelek és asszimilálni kezdenek, valamint szintén a párologtatásukat fokozva kiszáradást okozhat a fagyott talajból való vízutánpótlás korlátozottsága is.
Hosszan tartó enyhe és napsütéses időben feltétlenül öntözzük örökzöldjeinket!
Féltett és érzékeny lomblevelű örökzöld növényeinket igyekezzünk a kert belső, szélvédett részeire telepíteni és folyamatosan óvjuk őket az élettani szárazság ismertetett káros hatásaitól. A fényigényes fajok kivételével az erős téli napsugárzás elől védett területre, nagyobb fák alá, vagy az épület takarásába telepítsük őket. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy szinte elrejtjük ezen növényeket a kíváncsi szemek elől. Ezt azonban kiküszöbölhetjük ideiglenes léc, vagy nád árnyékolók használatával is. Praktikusabb megoldás a talaj szerves növényi anyagokkal (fenyőágakkal, szalmával, tőzeggel, lombbal) való takarása a nagyfokú átfagyás ellen, de megoldást jelenthet örökzöld talajtakaró cserjék ültetése is a növények alá.
Bár szabadtéri növényeink jelentős része ellenáll a fenti helyzeteknek is, de sok fajtának szüksége van kiegészítő takarásra a kedvezőtlen körülmények kivédésére.
Remélhetőleg az igazi, kemény tél még odébb van, de nem árt már most felkészülünk rá a szükséges eszközök és anyagok beszerzésével.
Takaróanyagként felhasználható a zsákvászon, mely sátorként kialakítva véd a széltől, a fagytól és elejét veszi a káros vízveszteségnek. Az indián sátorként kialakított sátorforma azért praktikus, mert enyhülés esetén, a levegőáramlás elősegítése érdekében egy mozdulattal felhajtható bármelyik oldala, de akár el is távolítható az átmeneti enyhülések idején. Nagy hideg esetén pedig a sátor falának belső része kitölthető szalmával, ami további védelmet jelent az odabent megbúvó növényünk számára. Laza szövésű, természetes anyagból, például gyapjúból, jutából, vagy nádfonatból készült anyagok is alkalmasak e célra. Egy dologra érdemes odafigyelnünk, hogy a takarásban lévő növényeink ne fülledjenek be, ezért műanyag fóliával nem ajánlott kísérletezni, mivel napos időben rendkívül magasra szökhet belül a hőmérséklet.
Szeles időben jól alkalmazható a nádfonat és a háló, de kiválóan alkalmas szélfogóként a féligáteresztő polipropilén is, mely miközben átengedi a fényt és a csapadékot, útját állja az erős légmozgásnak.
Jó módszer lehet, ha csirkehálóval vagy kerítéshálóval vesszük körbe a védendő növényt és a belső köztes részt lombbal, hánccsal, vagy faforgáccsal töltjük ki.
A lombhullató fák ágaiban ritkán tesz kárt a hó, de az oszlopos növekedésű, laza lombozatú örökzöldeknél annál inkább, hiszen könnyen leszakadhatnak az ágak a hó súlya alatt. Legegyszerűbb védekezés a növény felületének csökkentése érdekében, ha összekötözzük körkörösen és lazán a lombját. Amennyiben erre nincs mód, mert a növény ágrendszere nem teszi lehetővé, akkor a frissen hullott havat lombseprűvel távolítsuk el, ügyelve arra, hogy ha már ráfagyott, akkor inkább hagyjuk az ágakon, mert többet ártunk, mint használunk a beavatkozással.
Ne felejtsünk el gondoskodni a dézsás és konténeres növényeinkről sem, melyeket a szabadban teleltetünk. Különösen fontos ez a gondoskodás a fiatalabb növények esetében. Fagyálló dézsás növények téli védelme
A cserepeket burkoljuk be zsákvászonnal, kartonpapírral, vagy akár régi szőnyeggel, de a nem kívánatos csapadék ellen rövid időre rásegíthetünk műanyagfóliával is. Komolyabb zimankó esetén további hőszigetelésre alkalmas a szalma, melyet a növény ágai közé is juttathatunk, mielőtt összefognánk a burkoló anyagot.
Az újságpapír nagyon jó hőszigetelő tulajdonságú, az a legjobb, ha gombócokká gyűrve töltjük ki vele a szigetelő réteget.
Ajánlatos a becsomagolt edényeket a ház szigeteléséből megmaradt vastagabb hungarocell táblára, vagy deszkalapra állítani az alulról sugárzó fagy ellen.
Enyhüléskor dézsás növényeink öntözéséről sem szabad megfeledkeznünk.
Kovács László Zoltán
kovlazol@gmail.com
Kövess minket a Facebook-on!