Tél nélkül nincs tavasz sem!

Ne keseredj el, hogy jön a tél, jön a hideg. Tél nélkül nincs tavasz sem! Ha ez nem így történne, bizony nagy zavar volna nem csak a növények, hanem a kertészkedők, termesztők közötti is. Lássuk, hogy miért:

krókuszok

Vernalizáció

Elgondolkodtál már azon, miért hoznak a káposztafélék fejlődésük második évében virágot? Ha leszüreteled őket annak rendje-módja szerint, a szezon végén, jó esetben, sose látod meg a virágjukat. Sok növény virágzását nem csak a nappalok hossza, hanem a hideghatás megléte vagy hiánya is befolyásolja. Sok növény csak egy hosszabb hideg periódus után kezd virágozni. Ilyenek a kétévesek közé tartozó káposztafélék is. Ezek a növények az első évben csak lombot fejlesztenek, áttelelés után, a második évben hoznak virágot és érlelnek termést. Ez a jelenség a vernalizáció.

A konyhakertben is meg van a vernalizáció előnye: az első év végén jön a szüret, de meghagyva pár példányt a következő évben magot foghatsz róluk, amennyiben a fajta ezt megengedi. Ilyen zöldségféléink a már említett káposztaféléken kívül a gyökérzöldségek is. Ezeknek a növényeknek el kell érniük egy adott fejlettségi állapotot ahhoz, hogy a hideghatás virágzásra serkentse őket.

Téli hideghatásra több egyszikű növénynek is van szüksége. Köztük gazdasági növények is találhatók, pl. az őszi búza. A magok még csírázás előtt, de már hidratált állapotban igénylik a hosszabb hideg periódust. A vernalizációt tanulmányozó tudós (?), a kétes hírnevű Trofim Gyenyiszovic liszenkó (1898-1976) ukrán származású szovjet biológus (?) a gabonafélék esetében vizsgálta a hideghatás virágzásra gyakorolt hatását. A jelenséget, amit jarovizációnak nevezett, saját felfedezéseként állította be, holott G. Sz. Zajcev tudóstársa írta le először. Ám annak hirtelen halálát követően a felfedezést már magának tulajdonította. Az őszi búza mesterséges vernalizációjára kidolgozott (saját) módszere a gyakorlatban használhatatlannak bizonyult. A közép-kelet európai régióban ezért használják az orosz eredetű jarovizáció kifejezést.

A 60-as években mások megállapították, hogy a hideghatás a hajtáscsúcs működését befolyásolja.

A hideghatás mesterségesen is kiváltható. A növények hideghatás igénye fajonként eltérő. Általában elmondhatjuk, hogy néhány hetes időtartamú, 0°C-10°C közötti hőmérséklet hatásos. A növénynek van “esze”! Nem reagál virágzással egy rövid őszi lehűlést követő téli felmelegedésre, hanem vár tavaszig. Ebben segíti, hogy tavasz közeledtével érzékeli a nappalok hosszabbodását is. Beléndekkel (Hyoscyamus niger) végzett kísérletek rávilágítottak, hogy a hideghatásra „emlékszik” a növény, és a hideg elmúltával, amikor érzékeli a nappalok hosszának növekedését, akkor fog virágot hozni. Ha a nappalok hossza nő, de a hideghatás elmarad, hiába jön el a tavasz, a növény csak zöld tömeget fejleszt.

Ugyanez a szisztéma érvényes a tavaszi rügyfakadásra vagy, hogy a kertbarátoknak is kedves fajt említsünk, pl. a málna gyökérsarj képződésére. Az ősszel megjelenő málna gyökérsarjak a rövid nappalok hatására nyugalmi állapotba kerülnek. Eleinte ez az állapot visszafordítható a nappalok hosszának növelésével, és a hőmérséklet emelésével. Később, ahogy hűl a levegő, bekövetkezik a mély nyugalmi állapot. Ahhoz, hogy a nyugalmi állapot megszűnjön, bizonyos ideig tartó hideghatásra van szükség. Ez a nyugalmi állapot december elejére fejeződik be! Amikor még bele sem kóstoltunk igazán a télbe, a málna már ébredezik. De még esze ágában sincs hajtani! Ugyanis a sarjak kényszernyugalmi állapotba kerülnek, ami az alacsony hőmérsékletnek köszönhető. A málna termővesszőire ugyanez igaz, azzal a különbséggel, hogy ők már október végén ugrásra készen várják a tavaszi nap melengető sugarait. Ugrani viszont csak a hideg elmúltával fognak.

Az elmondottak miatt veszélyesek a májusi fagyok. Ilyenkor a növényben már minden készen álla csírázásra, kihajtásra. Meg volt a hideg periódus, hosszabbodtak a nappalok, melegebbre fordult az idő. Sajnos ilyenkor már senki nem tudja visszatartani a növényt! Muszáj megindulnia! Miközben megérkezik a májusi hideg…

málna sarj

Vernalizációra van szüksége többek közt az almának, a tavaszi hagymásoknak, az orgonának. a káposztaféléknek és a gyökérzöldségeknek.

Sztratifikáció

A hideghatás a magvak csírázását is befolyásolhatja. Az ősszel, nyáron elhullajtott magvak sokszor a legoptimálisabb körülmények között sem kezdenek csírázni. Mi is lenne velük, ha a zsenge palánták ki lennének téve a téli fagyoknak és a fényhiánynak. A következmények végzetesek lennének. Azonban sok növények magvait nem veri át a szép, hosszú őszi idő, a nedves talaj, vagy egyéb, a csírázáshoz kedvező körülmény. Nem kezdenek csírázni. Előbb kivárják, hogy elmúljon a tél. Azonban, ha a téli vagy telet imitáló mesterséges hideghatás elmarad, akár imádkozhatsz is nekik, nem fognak kicsírázni. A megfelelő időtartamú hideghatás után azonban beindul a csírázást. Cikk ajánlat: Tél alá vetés

A magvak alacsonyt hőmérsékleten történő utóérését hívjuk sztratifikációnak. Amit mesterségesen is előidézhetsz. Ősszel elég az elvetett magokat tartalmazó cserepet besüllyeszteni a talajba, a többit elvégzi a természet. A szezon elején azonban más eszközökhöz kell folyamodni. Áztasd 12-14 órára vízbe a magokat, szórd őket homok-tőzeg 1:1 arányú, nedves keverékét tartalmazó, zárható műanyag tasakba, rázd jól össze, és tedd a hűtőbe 10 napra. Például az alábbi növények magjait lehet így kezelni: érdes Napszemvirág (Heliopsis helianthoides), nyáriorgona (Buddleja sp.), fukszia (Fuchsia sp.), levendula (Lavandula sp.), macskamenta (Nepeta sp.), ligetszépe (Oenothera sp.), kúpvirág (Rudbeckia sp.), varjúháj (Sedum sp.), kövirózsa (Sempervivum sp.), vernonia (Vernonia sp.), lampionvirág (Physalis alkekengi).

sztratifikáció

Profi, teljes spektrumú növénynevelő LED izzó (UFO), E27

Jelentkezz Gyógynövény Tanfolyamra!

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé, vagy új termék érkezik a Kertlap Kertészeti Webáruházba? Iratkozz fel a Kertlap hírlevelére!
E-mail cím:*