A talajok pH értéke és a tápanyag felvehetőség

A talajok pH értéke befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét. Ezért trágyázás előtt nem árt megismernünk a talaj kémhatását.

Talajok pH értéke

A talaj jellemző tulajdonsága a pH-értéke, vagyis kémhatása is. (A pH-érték az oldatok kémhatását kifejező szám, amely a bennük lévő hidrogénionok mennyiségét jelzik.)

Valójában nem a talajok pH-ját, hanem a talaj oldatok pH-ját tudjuk meghatározni. A talajok pH értéke függ a talajban zajló kémiai, biológiai folyamatoktól, a talajok összetételétől. A talaj pH értéke a mélységgel is változik. A legfelső humuszos részben a pH érték alacsonyabb, mint a mélyebb rétegekben.
A hazai viszonyok között a talajok pH-értéke 4 és 9 között változik. Hazánkban a zömmel meszes alapkőzeten képződött talajok többsége és a bányászott tőzegek egyaránt gyengén lúgos kémhatásúak.

pH érték <4,5 4,5-5,2 5,3-6,4 6,5-7,4 7,5-8,2 8,2-9,0 9,0<
talaj erõsen savanyú savanyú gyengén savanyú semleges gyengén lúgos lúgos erõsen lúgos

Lúgos talajok

Az erősen meszes, lúgos talaj csökkenti egyes tápelemek felvehetőségét. Pl. vas, foszfát, mikroelemek többsége oldhatatlan só formájában kicsapódnak. A felvehető vagyis oldható bór koncentrációja viszont túl magas lehet. Pl. Vas hiány mutatkozik az azáleán, meszes talajon. Talaj javítás lignit, gipsz bevitellel történhet.

Az erősödő levegőszennyeződés, a nagyméretű műtrágyahasználat, a talajban lévő szerves anyagok csökkenése és az öntözés gyorsítja a termőtalajok fokozatos elsavanyodását. Ez a jelenség hazánkban is megfigyelhető. Azonban nem okoz nagyobb problémát, mert a hazai talajok nagy része az üledékes alapkőzet miatt inkább lúgosak.

Savanyú talajok

Erősen savanyú talajokon toxikussá válhat a fémionok koncentrációja (bizonyos alumínium és mangán ionok), míg a foszfátok, a bór oldhatatlan só formájában kicsapódnak. A talajrészecskék felületéhez kevés kalcium ion kötődik. Mindez a növények szempontjából tápanyaghiányhoz vezethet. Továbbá a növények általában nem a hidrogén ion koncentrációra érzékenyek, hanem az ekkor oldhatóvá vált fémionok koncentrációjára. Oldható alumíniumra érzékeny pl. a burgonya, saláta. A képen lucernán mutatkozó mangán toxicitásra látunk példát. A talaj mikrobiológiai tevékenysége is kedvezőtlen irányba tolódik. A savanyú talajok szerkezete (morzsalékosság) is romlik. A negatív hatások meszezéssel javíthatók.

Fontos határértékek

A kertészeti termesztésre a gyengén savanyú és semleges kémhatású talajok a legalkalmasabbak. Valójában két pH értéket érdemes megjegyezni. Az egyik a pH 5,5, amely értéken vagy e fölött (pH 6,5-ig) a kertészeti növények többsége sikerrel nevelhető. 5,5 pH értéken a talajélet megfelelő, a toxikus fémkoncentráció csökken, a nitrogén, foszfor felvehetősége nő. Magas pH értéken, 8, pontosabban 8,3 pH fölött már nem a meszesség, hanem a szikességet okozó nátrium ionok hatása jelentkezik. Ez alól kivételt képeznek a márgás talajok, ahol a kalcium ionok finom szuszpenziója okozz 8 körüli pH értéket.

konyhakerti növények pH igenye

A talaj tápanyag szolgáltató képességégének pH függése

Az elmondottakból látható, hogy a talaj tápanyag szolgáltató képességét alapvetően a talaj kémhatása határozza meg. Ez határozza meg a tápelemek mobilizálódását (feltáródását), illetve immobilizációját (lekötődését). Ha egyes tápelemek felvehetetlenné vállnak a növények számára, akkor hiánybetegségek lépnek fel. Más tápelemek esetében viszont nagyobb mennyiségben mobilizálódnak ás a növényre vagy a végfogyasztó emberre toxikussá válhatnak.

A tápanyagfelvehetőseg pH függése

A talajok pufferkapacitása

A talajok pufferképessége az oldatoknak, vagy szuszpenzióknak az a tulajdonsága, hogy sav ill. lúg hatására kevésbé változik meg a pH-juk. Minél kevésbé érzékeny a talaj a sav ill. lug hozzáadására, annál nagyobb a talaj pufferkapacitása. Persze ne úgy képzeljük el, hogy a talajba bárki is savat vagy lúgot önt. Azonban az már elképzelhető, hogy a vegyszerek kerülnek a talajba. Gondoljunk pl. a műtrágyázásra. A nagy pufferkapacitás a növénytermesztő számára kedvező. A pufferképesség a talajkolloidok mennyiségével arányosan növekszik. Az agyagos talajok, tőzeges talajok puffer kapacitása jó. A humuszban gazdag, csernozjom talajok pufferképessége kiváló. A legrosszabb a pufferkapacitása a homoktalajoknak.

talajok pufferkapacitasa

A talajok aktív savanyúsága

A talajok kémhatását legegyszerűbben a vizes szuszpenzióból határozhatjuk meg. Ekkor az ún. aktív savanyúságot mérjük. Azt azonban ne feledjük, hogy az így kapott eredmény alapján még nem kaphatunk választ arra, hogy a talajkolloidok felületéhez mennyi hidrogén és fémion kötődik. Ezek az ionok ugyanis, bizonyos körülmények között lehasadnak a talajrészecskék felületéről, és tovább csökkentik a pH értéket, vagyis növelik a savasságot.

pH mérés házilag

A talaj aktív kémhatásának vizsgálatához desztillált vízre van szükség, figyelem, nem ioncserélt, és pH papírra. A száraz talajból egy evőkanálnyit pohárba téve, kb. 1 rész talajhoz 3 rész desztillált vizet öntünk. A hígítás mértéke ugyanis befolyásolja a pH értékét. Megkavarjuk, majd állni hagyjuk, hogy letisztuljon. Majd belemártunk a pH papírból egy darabkát, az elszíneződik, és a megfelelő színskálán leolvassuk az értéket. A kereskedelemben több fajta pH papír kapható. Szélsőséges lúgostól a savanyúig, egydobozos, vagy külön-külön dobozos a megfelelő tartományoknak. Olyat érdemes vásárolni, ami pH 4,5-től pH 8-ig mér, mivel növényeink számára a két szélső értékek már nagyon szélsőségesek. Mindig a szín árnyalatát kell nézni, nem az intenzitását. Gazdaboltokban más talaj pH mérő is kapható.

Általában elmondhatjuk, hogy a zöldségfélék pH igénye 6-7,5; a gyepeké 5,5-7; a savanyúság kedvelő növényeké 4,5-5,5.

Profi, teljes spektrumú növénynevelő LED izzó (UFO), E27

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!

Jelentkezz Biokertész Tanfolyamra!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé, vagy új termék érkezik a Kertlap Kertészeti Webáruházba? Iratkozz fel a Kertlap hírlevelére!
E-mail cím:*