Házikerti szilvatermesztés

Mi, magyarok már a középkor óta kedveljük a szilvát, következésképpen a szilvafát is.Mielőtt nekilátnánk a lekvárfőzésnek ismerkedjünk a szilvával és a szilvatermesztéssel kicsit közelebbről.

A szilva rokonsága

A rózsafélék (Rosaceae) családjába, szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó szilvafélék nemzetsége (Prunus) a legnépesebb fajokat magába foglaló csonthéjas nemzetség. A nemzetség összesen mintegy 400 faja jellemzően az Északi félteke mérsékelt övezetében található. Neve a latin prounos szóból származik, amely szilvafát jelent. Négy alcsoportjába tartoznak a szilva és sárgabarack; az őszibarack, nektarin, mandula;a cseresznye és meggy. A nemzetség fajai egymással könnyen kereszteződnek. A szilva Valószínűleg a kökény (P. spinosa) és a cseresznyeszilva (P. cerasifera) kereszteződéséből jött létre. Keletkezésének idejét kb. 2000 évvel ezelőttre saccoljuk. Mások szerint a szilvát már i.e. 3500 táján termesztették.

mirabolán szilva

mirabolán szilva

A szilva őshazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, Szíriáig, Közép-Európáig húzódik. Először a Kaukázus és a Kaszpi-tenger vidékén termesztették. Az ókori Egyiptomban is ismerték. A sumér agyagtáblákon is fellelhetők (Ie. 2150). A damaszkuszi szilva már a Római birodalomba is eljutott aszalt szilva képében. A 12. század körül jelent meg Európában, valószínűleg szintén Szíriából. Ez aszalt szilva volt, amelyet gyógyszerként használtak. Európai, ázsiai, kínai, japán és japán fajai is ismeretesek. Közel kétezer szilvafajtát ismerünk. A rokonsághoz tartoznak a japánszilvák is. Ide tartoznak az alanynak kitűnő mirabolán szilvák is.

A szilvaszem

A szilvában jellemzően antioxidáns hatású E-vitamin található, amely védi a sejteket a szabadgyökök okozta károsodással szemben, és hátráltat bizonyos öregedési folyamatokat. Például a bõr ráncosodását. A friss szilva rendkívül gazdag káliumban, tíz dkg aszalt szilvában 757 mg kálium található. A szervezet megfelelő kálium ellátása segíti a szív munkáját, a test salakanyagainak kiürítését is. Vértisztító hatása közismert. Vitamintartalma nem túl magas, de a meglévők segítik egymás felszívódását. A szilva frissen és aszalva is serkenti az emésztést. Öt szem szilva energiatartalma kb. 100 kalória.

A szilvamag

A szilva sok más rokonához hasonlóan csonthéjas termésű. A csonthéjas elnevezéssel már a kis iskolában megismerkedhettünk. Elevenítsük fel ismereteinket újra. A csonthéjas termés fala háromrétegű. Kívül található a vékony, hamvas héj, középen az édes, ízes gyümölcshús, belül pedig a kemény csonthéj. A csonthéj sejtjei kõsejtekké alakultak. A csonthéj csak csírázáskor nyílik fel. Elmélyedhetnénk még a csonthéjas termések további rejtelmeiben, ehelyett azonban beszéljünk a szilvafélékre jellemző az amigdalinról, amely a leggyakrabban a magvakban előforduló ciánglikozid. Ez adja a magvak jellegzetesen kesernyés ízét. Nem véletlen hát, hogy a század elején keserűmandula (Prunus communis var. Amara) magból állították elő. A magban egy enzim hatására ciánhidrogén mellett benzaldehid keletkezik. A felszabaduló cián mérgezést okozhat. A szilvamagban kb. 6 százalék ciánglikozid van, keserű íze miatt azonban a magot nem fogyasztjuk.

szilvamag

Szilvatermesztés a házikertben

Miután gondozást nem kíván, kiváló az alkalmazkodóképessége, bőven terem, kártevőkre nem kényes, ezért szinte mindenütt megtalálható: mezsgyékben, kaszálókon, kertek szélén, utak mentén, szőlőskertekben. Folyóink mentén, árteres ligetekben valóságos erdőket alkot (Dráva, Szerémség, Szamos és Tisza, Duna) Gyakori még a hegyvidékek nyirkos völgyeiben, Erdélyben a havasok alján, Moldva folyói partján ligetekben. Számos fajtáját, számos helyi változatát ismerjük. A szilva és kökényszilva névből számos helynév keletkezett a középkorban (Szilvásvárad, Szilvágy). Számos népdalunkban is szerepel:

Túl a vizen Tótországon,
Szilva terem a zöld ágon,
Szakajtottam, de nem ettem,
A babámé nem lehettem. ..

Ez így jól is hangzana, ha nem tudnánk, hogy a szilva vízigényes, hiszen eredetileg ártéri gyümölcsfajta, szárazságban még érés előtt kékre színeződik, és lehullik. Továbbá azt se feledjük, hogy több, sokunk által kedvelt fajtája, mint pl. a házikertekben ma is kedvelt, önporzó besztercei szilva vírusfertőzésre érzékeny, és a legtöbb fa fertőzött! A szellős, középkötött, nyirkos, közepesen meszes talajt kedveli. A ringlónál viszont biztos, hogy kevésbé érzékeny, és jobban tűri a meleget.

Mirabolán (Myrabolan) alanyon a szilva kevésbé érzékeny a talajadottságokra, St. Julien alanyon kötöttebb talajon is termeszthető. Helyigénye 5-6 méter. Az ültetőgödörbe , 60-70 cm mélységbe juttassunk ki 1 vödör szerves trágyát (érett istálló trágya) és, ha lehet, zöldtrágyát is (lucerna). A szerves trágyát keverjük földdel és ne hagyjuk érintkezni közvetlenül a gyökerekkel. Cikk ajánlat:Gyümölcsfák ültetése I. – Előkészületek; Gyümölcsfák ültetése II. – Ültetés és védelem

Tudod mi az a bábaszilva? A fiatal szilva termései az egészségesnél gyorsabban nőnek, azoknál nagyobbak, alaktalanná válnak, színük megváltozik, hamvas bársonyos finom bevonat fejlődik rajtuk. A fertőzött szilva gyakran elrohad. Fellép szilván, de kökényen is. A betegséget egy gomba (Taphrina pruni) okozza, ami csak a termést fertőzi, a szilvafa leveleit nem. Párás, ködös, hűvös időjárás kedvez kifejlődéséhez. Néha olyan sok szilvát megfertőz, hogy alig marad ép, felhasználható termés a fán. Sajnos, mire a tünetek kifejlődnek, már nem lehet a betegséget befolyásolni. Csak megelőzéssel lehet ellene védekezni: A téli réz tartalmú lemosó permetezés akkor hatékony, amikor a rügyek pikkelylevelei kicsit már szétcsúsznak, megnyílnak, a permetlé bejut a rügypikkelyek alá. Az őszibarack tafrínás levélfodrosodás ellen bevált Score, Delan vagy Folicur-solo permetezés is alkalmazható, a termések képződésének kezdetén.

bábaszilva

Forrás: dr. Némethy Zsuzsanna növénydoktor

A beszterceit előszeretettel támadó szilvahimlő (plum pox virus PPV) könnyen felismerhető a levélerek környékén kialakuló sárga rajzolat, és a gyümölcsön mutatkozó leopárd mintázat alapján. A gyümölcs érés előtt kéken hullik. Egyetlen védekezés ellene a megelőzés. Ilyen a levéltetvek elleni védekezés, mert a tetvek átviszik a vírust egyik helyről a másikra, a metszőeszközök fertőtlenítése, a beteg növényi részek megsemmisítése. A szilva további gyakori betegségei a vörösfoltosság, a monília.

A sodrómolyok közé tartozó szilvamoly enyhe teleken áttelel a fák kérgének repedéseibe szőtt gumókban. A fő problémát az okozza, hogy a szilvamoly által megsebzett termést utána megtámadja a monília is. Miután kökényen is előfordul, meg kell fontolni a rajzási ciklusok elején történő feromonos szilvamoly csapdák kihelyezését. Rovarcsapdák már sziromhullás után kihelyezhetők.

A szilvát is támadó, egyébként aktív vírusterjesztő pajzstetvek ellen hatékony a kéregkaparás, a téli olajos lemosó permetezés illetve a rajzó egyedek elleni kontakt szerek alkalmazása (pl. Movento). Ültessünk ellenálló fajtákat, pl. az önporzó Stanley fajtát. További kártevői  a szilvamoly, a poloskaszagú szilvadarázs.

szilvahimlő

Szilvahimlő tünete levélen.

A poloskaszagú szilvadarazsak száraz meleg időben jelennek meg tömegesen. A szilvadarazsak már a virágzás kezdetén lerakják a tojásaikat. Hatékonyan a virágzás után, sziromhullás végén védekezhetünk, a méhek viráglátogatásának befejezése után. Ellenük FEHÉR SZÍNŰ ragacsos lapokat kell alkalmazni, amelyeket a korona felső harmadába kell helyezni. Jelentős rajzáskor a kifejlett alakok ellen rövid várakozási idejű piretroidokat lehet használni. A tojásból kikelő lárvák ellen sikerrel alkalmazhatók a kitinszintézis-gátlók.

Így neveld a csemetét: A törzsmagasság a koronás oltványoknál adott, suhángoknál mi határozzuk meg. Ha váza-koronaformát akarunk kialakítani, kézi szedéshez megfelel a 60 cm-es törzsmagasság. A csemeték a 4.-5. évben fordulnak termőre. Addigra kell a koronaformát kialakítani (alakító metszés). Az erősebb felesleges hajtásokat, vízhajtásokat július és augusztus hónapokban távolítsuk el (ritkító metszés). A gyökérsarjakat képző szilvafajták sarjait oly módon távolítsuk el, hogy a feltárt sarjakat a gyökérről letépjük.

Nagy termésű fajták esetében a termésméret növelését termésritkítással érhetjük el. A műveletet virágkötődés után végezzük, a legerősebb kezdeményeket meghagyva. Az ideális távolság akkora, hogy a gyümölcsök teljes méretüket elérve elférjenek egymás mellett.

Stanley szilva

Stanley szilva

A szilva nem utó érő gyümölcs, ezért éretten, hamvasan, szárral együtt szedjük merev falú szedőedénybe.

A ’Jojo’ egy Németországban nemesített, népszerű szilvafajta egész Európában és hazánkban is. Öntermékeny. Fája közepes növekedési erélyű, laza koronájú. Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Megbízható fajta. A szilva leggyakoribb betegségére, a sharka, vagy szilvahimlő betegségre teljesen rezisztens. Termése szeptember elején érik. Hosszú ideig szedhető, az érett termés nem hullik. Termése közepesen nagy vagy nagyméretű (30-40 g), sötétlila, ovális, hamvas, magvaváló. A terméshús aranysárga, lédús, omlós, kifejezetten finom, illatos. A cukor-sav arány megfelelő.  Leginkább friss fogyasztásra és konyhai feldolgozásra ajánlott, a tárolást kevésbé bírja

Cikk ajánlat:Régi magyar szilvafajták; Szilvafa Crimson Pointe

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Profi teljes spektrumú növénynevelő LED lámpa