Rózsák metszése

Rózsák metszése, ahogy Márk Gergely, (Magyarrégen, 1923. október 27. – Budapest, 2012. november 28.) , okleveles, gyémánt diplomás kertészmérnök, rózsanemesítő tanította!

A rózsák metszése igen fontos művelet, amelyet nagyon megfontoltan kell végezni, mert az ápolási munkák között fontossági sorrendben az első helyen szerepel. A rendszeres metszés aránylag új keletű, mindössze az 1800-as évek közepe óta metszenek.

Mielőtt belefeledkeznél a metszés rejtelmeibe, ajánljuk profi metszőeszközeinket, nem csak profiknak, hanem mindenkinek, aki kisebb fizikai erőfeszítéssel jó munkát szeretne végezni. A termékek a Kertlap Kertészet Webáruházban vásárolhatók meg.

rózsa metszése

Ez az időpont összeesik a vágott virág kiállítások első időszakával. Ezt megelőzően megelégedtek azzal, hogy csak megritkították a túlságosan tömött bokrokat, és eltávolították az elhalt vagy zavaró ágakat, gallyakat. Ne akarjunk mindenáron metszeni! Ha megfigyeljük a vadon, minden emberi beavatkozás nélkül fejlődő rózsákat, azt tapasztaljuk, hogy évente gyorsan fejlődő, erős hajtások törnek elő a tőből, amelyek a következő évben elágazva virágoznak, az idősebb, többször elágazott, több éven virágot hozott ágak viszont elhalnak. Ezzel a rózsa saját magát fiatalítja, illetve újítja meg.

A metszésnek átgondolt műveletnek kell lennie, amellyel igyekszünk úgy szabályozni a növekedést és a virágzást, hogy elérjük azt a díszítőcélt, amelyet kitűztünk akkor, amikor rózsáinkat elültettük kertünkbe. A metszéssel a megújulást is elősegítjük, azzal a különbséggel, hogy fajtacsoportonként, a célnak megfelelően és a csoportok tulajdonságának figyelembevételével választjuk ki a metszési módon.

A metszés célja

A metszés tulajdonképpeni célja a tápanyagforgalom irányítása. A növényi tápanyagok ugyanis a vesszőkben mindig a csúcs felé törekszenek, ez megmutatkozik abban, hogy a végálló rügyek hajtanak ki leggyorsabban. A metszéssel az a célunk, hogy a számunkra legjobban megfelelő rügyek hajtsanak ki, vagyis azok, amelyekből a legszebb virágot várjuk. Ezek általában az egyéves vesszők közepe táján találhatók. Ezt tapasztalhatjuk a metszés nélkül hagyott futórózsán, ahol a virágot hozó egyéves vessző közepe táján fejlődő hajtások hozzák a legszebb virágokat, az alsó és felső hajtások között viszont gyakori a kisebb virágú, és a meddő hajtás is. A rózsa alulról újul fel. A fiatal tőhajtásokat kell meghagyni.

A metszés körültekintést és szaktudást igénylő munka. Helyes metszéssel a többször virágzó fajtákat egész nyáron virágzásra késztetjük. Az egyszer virágzó fajták alakját tetszetősebbé, a tavaszi virágzást gazdagabbá tehetjük.

Rózsametszés

A szakemberek véleménye a rózsa metszéséről eltérő. Vannak, akik pl. a vágott rózsa termesztésben a rövid metszést ajánlják, mások pedig a hosszút. Teljesen általánosítani azonban nem lehet. A helyes metszési mód megválasztása mindig a fajtától, a talaj tápanyagviszonyaitól, az éghajlati és mikroklimatikus viszonyoktól, továbbá attól függ, hogy milyen céllal ültettük rózsáinkat: díszítésre vagy vágásra, esetleg mindkettőre.

A metszés általános érvényű szabályai

  • Minden rózsánál alkalmazkodni kell a típusának megfelelõ jelleghez és fejlõdéshez.
  • A metszés mértékének az szab határt, hogy a növény hogyan reagált az elõzõ évi beavatkozásra.
  • A metszés mértéke függ a trágyázási lehetõségektõl, az elõzõ évi tápanyag-utánpótlástól, a termesztési céltól, a helyi talaj- és klímaviszonyoktól.
  • A beteg és sérült ágakat, vesszõket mindig távolítsuk el.
  • A bokor közepén levõ vagy befelé növõ vesszõket vágjuk ki, a bokrokat ezáltal tegyük szellõssé.
  • Az elöregedett részeket, amelyek csak csökött hajtásokat képesek hozni, tõbõl távolítsuk el. A vadhajtásokat szintén tõbõl távolítsuk el.
  • A metszést mindig ferdén, hegyesszög alatt, szorosan a rügy felett végezzük úgy, hogy a rügy mindig a metszés magasabb oldalán legyen. A legfelsõ rügy mindig arra nézzen, amerre az új hajtást akarjuk nevelni.
  • A rügy felett ne hagyjunk csonkot.
  • Az idõsebb ágak lefûrészelése után a metszfelületet éles késsel faragjuk simára, utána fehér lenkencés olajfestékkel, oltóviasszal vagy valamely sebkezelõ anyaggal kenjük be.

Mire figyeljünk a rózsa metszésekor

  • Mindig éles ollóval metsszünk, mert ha kicsorbult, szétlazult vagy rosszul tartott metszőollóval dolgozunk, és a levágandó vesszőt visszahajlítjuk, akkor az rendszerint bereped és a héj bizonyos hosszúságban leválik. Ezenkívül a metszfelület rendszerint nem sima, a behegedés vontatott lesz, és sebparaziták is fertőzhetik a növényt.
  • Hiba, ha a metszés felülete túlságosan rézsútos, mert a behegedés után a növényi nedv áramlása részben elakad.
  • Hiba, ha a metszés helye túl közel van a szemhez, mert kihajtás után a fiatal hajtás könnyen kitörhet.
  • Hiba, ha a metszés helyes távolságban van ugyan, de a szem felé lejt, így a kifolyó növényi nedv és az esővíz rászivárog a rügyre, és az könnyen berothad.
  • Hiba, ha a metszés helyes távolságban történik, de a metszés lapja merőleges a vesszőre, így a kiáramló növényi nedv vagy az esővíz megállhat rajta, ez pedig akadályozza a kalluszképződés, és kárt tehet a kihajtásban is.
  • A metszés helye ne essék túlságosan távol a szemtől, mert a fölösleges rész el fog száradni, és fennáll a veszélye annak, hogy a rügy is beszárad.

Helyes, ha a metszés folyamán időről időre fertőtlenítjük a metszőollót, hogy elejét vegyük az esetleges betegségek tovaterjedésének.

hosszú metszés

Hosszú metszés

Hosszú metszés

Metszéskor ügyeljünk arra, hogy a növény egyensúlyi helyzetét ne nagyon bontsuk meg. A föld feletti részek és a gyökérzet között ugyanis egyensúlyi helyzet áll fenn, és ha nagyon mélyen metszünk, vagyis sokat vágunk le a föld feletti részből, az egyensúly úgy áll helyre, hogy a gyökérzetben bizonyos pusztulás következik be, és ez sokszor veszélyes lehet a növényre. A föld feletti részek megindulásával, kihajtásával párhuzamosan indul meg újra a gyökérfejlődés.

A hosszú metszésnek a rövid metszéssel szemben előnye, hogy ha a korai fagyok következtében a kihajtott fiatal hajtások elfagynak, lehetőségünk van arra, hogy az elfagyott hajtások alatt levő rügyekre átmetsszük növényeinket, és ezzel megmentsük az első virágzást. Így a növények nem sínylik meg a visszafagyást, legfeljebb egy-két héttel később virágoznak.

Ha azt akarjuk, hogy díszítésre ültetett rózsáink hosszú életűek legyenek, és dús virágpompával díszítsék kertünket, hosszabbra metsszünk.

Rövid metszés

Ha a gyökérpusztulás a rövid metszés következtében nagymérvű, lassabban indul meg a kihajtás, és gyengébb lesz a virágzás. Ez azzal is kapcsolatban van, hogy a kevesebb gyökér kevesebb tápanyagot tud csak felvenni, ezáltal gyengül a növény, sőt el is pusztulhat.

A metszéssel kapcsolatban tudnunk kell azt is, hogy a rózsa fás növény, és a fás részekben jelentős tartalék tápanyag halmozódik fel. Ezt a növény a tavaszi kihajtás alkalmával használja fel. Ha sok fás részt vágunk le a növényről, akkor a tartalék tápanyagokat is levágjuk, tehát ezzel is gyöngítjük a növény kihajtási erélyét. Ugyanakkor az alsó rügyek mindig fejletlenebbek, ezeknek előbb ki kell fejlődniük, s ez a hajtást egy héttel, sőt hosszabb idővel is késleltetheti.

rövidre metszett bokorrózsa

Rövidre metszett bokorrózsa

A vágási vagy kiállítási célra ültetett rózsákat rövidebbre metsszük, hogy minél hosszabb hajtásokat kapjunk, és a virágok minél nagyobbak legyenek.

A rövid metszésből származó hátrány még a gyakori vízhajtás, amely rendszerint meddő vagy torz virágot hoz. A vízhajtások laza szövetűek, betegségekre és kártevőkre fogékonyak. A lisztharmat és a levéltetvek legelőször ezeken a hajtásokon telepszenek meg.

Talajtakaró rózsa

A zömök habitus, sok hajtás, sok virággal inkább a rövid metszéssel érhető el,  amit február végén, márciusban végzünk el. Ezért nem vét senki nagy hibát, ha az alábbi gyakorlatot követi:  vastagabb ágaknál alulról elszámol a 2. rügyig, a kifelé néző rügynél ferde metszlappal lemetsszük a hajtást.

Rosa Loredo

Rosa Loredo – talajtakaró rózsa

Bokorrózsa

Válasszuk ki a 4-5 legerősebb ceruza vastagságú, zöld hajtást, ezeket hagyjuk meg, a többit tőből vágjuk le.  Ha a meghagyott vesszőket 1/3-ig lemetsszük, középmagas bokrot kapunk. á A vesszőkön keressünk kifelé néző rügyet, és felette vágjuk le a maradékot. Ez segíteni fogja a rügyeket, hogy fel és kifelé nőjenek. Ettől a bokor közepe nyílt marad, hogy több fényt, szebb formát kapjon és a levegő jobban átjárja.

Domokos János emléke

Domokos János emléke bokorrózsa, Márk Gergely nemesítése

Rózsafák

Metszése a bokorrózsákéhoz hasonlóan történik. Hagyjunk 1-2 befelé induló rügyet is a szép, gömb formájú koronakialakítása céljából.

Futórózsák

Az újonnan ültetett töveket 2-5 szemre vágjuk vissza.

A  rambler típusú egy vegetációs ciklusban egyszer virágzik, míg a climber egy vegetációs ciklusban többször virágzók.

A nagyon illatos rambler rózsákat (“igazi” futórózsák) elvirágzás után metsszük, tavasszal csak az elhalt, sérült ágakat távolítjuk el.

Rosa Wartburg

Rosa Wartburg, futórózsa, történelmi rózsa

A nagyobb virágú climber típusnál ritkítunk, és csak a támrendszerre irányítható hajtásokat hagyjuk meg. Minél idősebb a tő, annál több hajtást hagyunk meg (max 6-8 tő). A megtartott hajtások felső harmadát,  felét eltávolítjuk. Az oldal hajtásokat megritkítjuk úgy, 20 cm-nél legyenek a hajtások közelebb egymáshoz.

Rózsák növényvédelmi célú metszése

Fővirágzása után vágjuk le a hajtáscsúcspusztító rózsadarázs, a hajtásfúró rózsadarázs és a varródarázs által károsított, valamint a lisztharmattal fertőzött hajtásrészeket. A levágott, fertőzött részeket el kell égetni. A metszést követően permetezzünk levéldarazsak, levéltetvek, a lisztharmat és a fabreás levélfoltosság ellen.

Forrás
Márk Gergely: Magyar rózsák könyve

Cikk ajánlat: Márk Gergely rózsakertje

Terrum M mikrobiológiai talajjavító készítmény

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!

Jelentkezz Biokertész Tanfolyamra!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé, vagy új termék érkezik a Kertlap Kertészeti Webáruházba? Iratkozz fel a Kertlap hírlevelére!
E-mail cím:*