Régi magyar szilvafajták

A szilva hazánk egyik közismert gyümölcse, úton, útfélen, hûvösebb és melegebb hõmérsékletû területeken egyaránt terem. Szinte gondozást sem igényel, gondoljunk csak az országutak mentén növő szilvafákra. Hazai fajtáinkat Erdélybõl és Elõ-Indiából származtatják.

Magyarországon elsősorban a háziszilva (Prunus domestica) fajtákat termesztjük. Fája közepes méretű. Koronája felfelé törõ. Gyökérzete a felszín közelében hálózza be a talajt. Amikor a fa elvirágzott, a termõből fejlődik ki a szilva. Kívül vékony hamvas héj, középen édes, ízes gyümölcshús, belül pedig a kõkemény csonthéj fejlődik ki.

A többi csonthéjashoz viszonyítva nagy a hidegtűrése és alkalmazkodó képesebb. A háziszilvák hidegigénye jelentős, mélynyugalmi időszakuk hosszú. A virágrügyek fakadása és a virágzás későn indul meg.

Besztercei szilva

besztercei szilva

Besztercei szilva

A közismert besztercei szilva régi, hagyományos magyar fajta. Magyarországon a középkor végén tűnt föl. Feltehetően szíriai eredetű. A sötétkék héjú, sárga húsú, kissé megnyúlt formájú szilva szeptember elején érik. Teljesen magvaváló. 15-16% cukortartalmú, édesen savanykás ízű, aszalásra, lekvárnak, de pálinkának is kiváló. Viszonylag kis mérete miatt azonban kiszorul a piacról. Másik, ennél talán jelentősebb hátránya, hogy gyakori betegsége a szilvahimlő, melyet vírusfertőzés okoz.

Veres szilva vagy vörös szilva

veres szilva

Veres szilva

Neve már egy 16. századi szójegyzékben is szerepel Fabricius Balázsnál. Származása ismeretlen.
Középkorai. Augusztus közepe-végén érik. Termése közép nagy. Széles, a kocsány felé kissé megnyúlt alakú, széles barázdamélyedése jellegzetes. Színe sötét lilás-piros, kékes-piros fedőszínnel, foltosan hamvas. Kocsánya rövid, vékony zöld színű. Húsa aranysárga, lédús, duránci. Íze édeskésen savas, gyenge zamattal. Igen jól szállítható. Magja hosszúkás, keskeny és hegyes.
Koraisága miatt igen jó piaci és gazdasági, feldolgozásra alkalmas minőségű gyümölcs.
Fája erőteljes növekedésű, talajban nem válogat, az Alföldön is bő termést ad, de megterem az északi megyékben is. nem elég kék színe miatt nem keresett árugyümölcs. A háztáji kertekben termelhető fajta.
Forrás: barnaesfiai.hu

A penyigei vagy nemtudom szilva

A hagyományos penyigei szilva augusztusban érik. Szürkéskék színű, gömbölyded, nem magvaváló. Húsa világossárga, nagyon édes, 16-18% cukortartalmú, aromás, telt ízű. Évszázadokon keresztül gyakorlatilag vadon termett a Tisza és a Szamos árterein, és domesztikált formában sem igényelt túl sok gondozást.

nemtodum szilva

Nemtudom szilva. Fotó tarpa.eu

Bekerült az államilag elismert fajták közé a Nemtudom P3 szilva, amelyet egy tájfajtából nemesítettek. A tájfajta állami minősítésének egyik fő indoka a sharka vírussal szembeni ellenálló képessége jelentette.
Házi kertekben egyaránt szaporítják magról és sarjakról. Mindkét esetben a szebb gyümölcsű fákat szaporítják tovább, ami tulajdonképpen a szelekciós nemesítés egyik formája. Kertbe ültetve ajánlott minden évben ritkító metszésben részesíteni, így csökkenthető a termés szakaszossága. Betegségeknek ellenáll, a rovarkártevők ellen néhány permetezéssel is megvédhető. Lekvárnak és pálinkának kissé túlérve érdemes szedni.
Forrás: Élet és Tudomány 2012/45. 1429.

További magyar szilva fajták

További magyar fajták az aprószemű macskatökű- v. kökényszilva, a boldogasszonyszilva, amely nagyobb a penyigeinél, gömbölyű, sötétkék vagy sötétvörös színű, Boldogasszony napjára (augusztus 15.) érik be. A lotyó- vagy fosószilva a szilva- és barackfélék kedvelt vadalanya, a Mirabolán, a Szamos-háton csak pálinkának való. A fecskeszilva a penyigeihez hasonló, de sárga. A paradicsomszilva színre és alakra kis, gömbölyű paradicsomhoz hasonló. A besztercei szilva változatai a gömöri, a máramarosi nyakas, a cukorszilva, az Alföldön a nyári aszalószilva.
Forrás: vmek.oszk.hu

kökénynyszilva

Kökényszilva. Fotó: Janosi Attila

2004-ben még termesztett szilvák:

Muskotály <5 ha
Bódi szilva (Boldogasszony szilva, Potyó szilva) <5 ha Jászság, Heves,Tiszántúl
Cukor szilva <1 ha Zala, Zemplén
Cseresznyeszilva <1 ha Kertekben elterjedt Duránci szilva <5 ha Dél-Alföld
Fehér szilva <1 ha Duna-Tisza köze
Gömöri nyakas (Kutnári nyakas) <1 ha Kárpátok vonulata
Kései muskotály <5 ha Nógrád és Zemplén
Korai kedvenc <1 ha gyűjteményekben
Kökényszilva <1 ha árterek
Lószeműszilva <1 ha Tisza és Hernád ártere
Őszi aszaló <5 ha Duna-Tisza köze, Nógrád, Tiszahát, ráva
Penyigei <10 ha Felső-Tisza ártere
Sárga Besztercei <1 ha gyűjteményekben
Sárga mirabella <5 ha Bácska és songrád
Sermina (arackszilva, écsi korai, Haremoretzi, Nápolyi, Vörös nektarin) <1 ha gyűjteményekben
Tarka szilva (perdrigon) <1 ha Alföld
Vörös szilva <10 ha Dél-Alföld
Forrás: Hagyományos szilva fajták perspektívája (tanácskozás és bemutató). 2004. szeptember 29.

Gyümölcstermő növények galéria

jelentkezz gyümölcstermesztés tanfolyamra

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!

Tetszett ez a cikk? Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé? Iratkozz fel a Kertlap Magazin hírlevelére!
E-mail cím:*