Póréhagyma

A póréhagyma különösen télen ajánlott a hagymakedvelők figyelmébe. Enyhébb telű vidékeken évelő, nálunk azonban csak a téli fajták telelnek át biztonsággal. Friss fogyasztásra és szárítás céljára egyéves, magtermesztésre kétéves növényként termesztik.

poréhagymák

A liliomfélék családjába tartozó hagyma nemzetség (Allium) tagja a póréhagyma, vadon nem fordul elő. Őse talán a Földközi-tenger keleti partvidékén honos franci vagy egynyári hagyma (Allium ampeloprasum var. porrum), amelyből a feltételezések szerint szelektálták a póréhagymát. Legnagyobb termőterületet Amerikában található. Nálunk először a bolgárkertészek termesztették.

Évelő növény. A kissé megvastagodott szárrészből indulnak ki a bojtos gyökerek. Az egymással laza összeköttetésben lévő hagymagerezdek csak évek múltával alakulnak ki. Erőteljesen rögzítő gyökerei dúsan elágaznak, és szinte behálózzák a talajt 40-60 cm mélységben. Szemben a vöröshagyma hengeres leveleivel, a póréhagyma levele lapos, a tagolatlan levéllemezek bordázottak, szélességük fajra jellemző, a gyökérzet felé haladva ölelik egymást, üreges szárat képezve. A póréhagyma értékét a fehér szár hossza adja. A második évben fejlődő magszár 1 méter magasságú, a tőkocsány végén gömb alakú álernyőben fejlődnek a fehér vagy rózsaszínes leplű virágok. Három élű toktermésében fekete magvak fejlődnek.

A póréhagyma bioaktív anyagai jótékony hatást gyakorolnak az emberi szervezetre: S-alk(en)il-L-cisteine szulfoxidok (ACSOs), polifenolok, vitaminok és fruktánok (polimer fruktóz molekulák). Megfigyelték, hogy a póréhagyma csökkenti a rákbetegség kockázatát (prosztata-, mell-, vastagbél, gyomorrák). Kísérletek igazolták, hogy a teljes zölddel hűtőben tárolt hagymák megtartják bioaktív anyagaikat.

Nálunk leggyakrabban termesztett fajták:  Calmus, CollanaCarentan, Elefánt, Platina, Tétényi áttelelő.

A póréhagyma környezeti igénye

Két fajtacsporotja a télállóságot tekintve eltér egymástól. A nyári, világosabb zöld fajtákat ősszel fel kell szedni, míg a sötétzöld levelűek átvészelik a telet takarás nélkül is, és mínusz 10 fokig nem fagynak el. Meleg tűrők, de 10-15 fokon fejlődnek a legjobban. Fényigényesek, ezért ne ültessük köztes növényként nagy termetű növények társaságába! A jóízű pórék öntözött, jó vízgazdálkodású területről valók. A legnagyobb vízigényű hagymaféle. Kötött talajon rosszul fejlődik. Pangóvizes helyekre nem való. Laza, morzsalékos, vályogos kötöttségű, jól felmelegedő talajba ültessük.

póréhagyma

A póréhagyma termesztése

Helyrevetéssel a magvetés ideje március. Palántához a magvakat január végén vessük. A kétleveles palántákat április végén, május elején ültessük állandó helyükre. Ha a palánták öregebbek, ültetés előtt a levélzetét metsszük vissza kb. 15 cm-re.

A növény szépen fejlődik, ha jól előkészített, érett szerves trágyával feltöltött talajba kerül. Ezért ősszel, ásás előtt fogassunk a talajba szerves trágyát (40-60 kg/10 négyzetméter). Kora tavasszal a gereblyézett földön jelöljük ki a sorokat egymástól 30 cm távolságba. 30-5 cm mély barázdákba vessük a magvakat, egymástól 1-2 cm-re. Kelés után, 2-3 leveles állapotban egyeljük 10-15 cm távolságra.

A palántaneveléshez a megvetést úgy időzítsük, hogy a kiültetésre a magvetést követő 2-3 hónap múlva kerül sor. A palántákat addig tartsuk hideg- vagy melegágyban. A palántaágy földje 20-25 cm mély legyen, amely biztosítja a megfelelő gyökérfejlődést. Áprilistól megkezdődhet a palánták kiültetése 30 cm sor- és 8-15 cm tőtávolságra. A palántákat mélyen ültessük úgy, hogy egyharmaduk látszódjék ki.

Másik módszer, hogy 15 cm mély és 7-8 cm széles barázdát Készítünk, és ebbe ültetjük a palántákat úgy, hogy a barázda aljár 2,5 cm-es komposztréteget terítünk. Ahogy a palánták fejlődnek, júliustól töltsük fel a tövüket földdel, kb. háromhetente. De vigyázzunk, ne töltsük magasabbra annál a pontnál, ahol a levelek elválnak a szártól. Amikor a barázdát feltöltöttük, kupacoljunk a szár köré szerves mulcsot. Így remek, halványított pszeudoszárat nyerünk.

Ültethetjük a palántákat konténerbe is. A mélységről ne feledkezzünk meg. Válasszunk dézsát vagy teknőt. Úgy számoljunk, hogy minden póréra kb. 4 liter talaj jusson. Sztenderd virágföldet használhatunk, amit jó minőségű komposzttal keverünk. Annyira töltsük meg a konténert, hogy maradjon helye a feltöltögetésre.

póréhagyma szüret

A szezon folyamán rendszeresen kapáljuk, öntözzük és júliustól rendszeresen töltögessük, kupacoljuk a már említett módon. A szezon felénél, kb. két és fél hónappal a kiültetést követően alkalmazhatunk szerves trágyát terítést. Társíthatjuk a póréhagymát hagymával és zellerrel. Ha répával társítjuk, a hagyma segít távol tartani a néhány rovar kártevőt.

A szedés fajtától függően augusztustól történhet. A nyári fajtákat a fagyok előtt fel kell szedni, a hosszú tenyészidejű fajták télire is kint maradhatnak. Ha magot akarunk fogni, meg kell várni a második éveben a magérlelést. Egy tőről 2-3 évig ajánlott magot szedni. Több évig ne ültessük ugyanoda. Télen a póréhagymát az elbontott melegágy elemei között is tarthatjuk.

Speciális kártevője nincs.

póréhagyma viselés

Velszi iskolások, Szent Dávid nap, 1957

A velsziek minden év március elsején ünneplik Szent Dávid napját. Ezen a napon a hagyomány szerint póréhagymát viselnek. Az iskolás gyerekek versenyén, aki nyersen megeszi a legnagyobbnak ítélt hagymát, amit viselt, az lesz a győztes. A legenda szerint a velsziek a 16 században egy póréhagymaföldön vívtak csatát az angolokkal. Szent Dávid sugallatára úgy különböztették meg magukat az angoloktól, hogy póréhagymát tűztek a kalapjuk mellé. Az ütközetet véres és különös illatú csatában nyerték meg.

Megnyílt a Kertlap Kertészeti Webáruház!

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé, vagy új termék érkezik a Kertlap Kertészeti Webáruházba? Iratkozz fel a Kertlap hírlevelére!
E-mail cím:*