Palántanevelés otthon

A palántanevelés célja, hogy a viszonylag hosszú tenyészidejű növények fejlődését felgyorsítsuk. Ha palántanevelés nélkül szeretnék paprikát, paradicsomot, dinnyét, karfiolt, fejes- és kelkáposztát, illetve számos egynyári növényt nevelni, akkor nagyon sok idő telne el addig, mire élvezhetnénk munkánk gyümölcsét.

A palántákat nevelhetjük ablakpárkányon, télikertben, fóliaházban vagy bármely más helyen, ahol elég meleg van és megfelelő mennyiségű fény éri a fejlődő növényeket.

paradicsompalánták

Mibe vessük a magvakat?

Az apró magvú növényeket kisebb edényekbe (tejfölöspohár, műanyag és égetett cserép) vagy kimondottan a célra vásárolt szaporítóládába vethetjük. Bármit is választunk a felsorolt edények közül, az alját feltétlenül ki kell lyukasztanunk. A fölösleges öntözővíz a fejlődő növények rothadásához vezet. A földréteg vastagsága legalább 5-6 cm legyen.

A palántanevelés során sokszor okoz gondot a rosszul megválasztott ültetőközeg. A túlzottan savanyú vagy erősen tőzeges vagy lúgos talajok kedvezőtlenül hatnak a csíranövénykre, ezért az üzletekben kapható általános virágföldek többségükben alkalmatlanok palántanevelésre. Kis mennyiségű palánta megnevelésére a perlites palántaföldek, vagy a,,B” kategóriás virágföldek 10-15 % homokkal kiegészítve használhatók.

A földkeverékbe érdemes foszfor tartalmú műtrágyát is adagolnunk, mivel ez a későbbiekben megakadályozza a palánták megnyúlását. A palántanevelés időszakában nitrogén tartalmú műtrágyát ne használjunk.

Ha otthon készítjük el a palántaföldet, akkor ügyeljünk arra, hogy a földkeverék ne tartalmazzon gyomirtó szerrel szennyezett talajt, illetve beteg növényi maradványokat. Legkedvezőbb az 50-60 % jó minőségű kerti föld, 20-25 % érett istállótrágyával és 10-20 % homokkal keverve.

Csak egészséges és fertőzéstől mentes növényről gyűjtött magot vessünk el! A beteg növényből származó vetőmag az adott fertőzést tovább viszi, károsítva az egészséges növényből származó magvaiból származó palántákat is. Piacon árusított, fémzár nélküli vetőmagot ne vásároljunk! Vetőmag vásárláskor győződjünk meg a mag szavatossági idejéről, lejártáról. A lejárt szavatossági idejű magvak rosszul csíráznak. A szavatossági időt a tasak zárásán szokták feltüntetni.

Palántaneveléskor fellépő betegések

A palántanevelés során a palántadõlés a legjelentõsebb gombabetegség. A betegség számos kórokozó hatására is felléphet. Leggyakrabban a paprika, a paradicsom és a káposztafélék palántái károsodnak. A kórokozó terjedésének megfelelõen a pusztulás mindig foltokban mutatkozik.

A védekezést megelõzéssel kell kezdenünk. Még a magvetés elõtt érdemes az ablakpárkányt és a palántanevelés során használt különbözõ munkaeszközöket 2,5%-os formalinoldattal, vagy 1,5%-os rézgálicoldattal fertõtlenítenünk. A káposztafélék és a paprika károsodását legeredményesebben úgy elõzhetjük meg, ha a magvetéskor Fundazol 50 WP 0,1% + Merpan 50 WP 0,2% kombinációjával fertõtlenített magtakaró földet használunk.

Vetés és nevelés

A melegigényes palánták neveléséhez, mint a paprika, begónia, zsálya legalább 22-26 C fokos hőmérsékletet kell biztosítanunk.

A magvetés sűrűségét a mag nagysága határozza meg. Minél apróbbak a magvak, annál sűrűbben kell vetni őket. A kelésig a magok számára meleget, és magas páratartalmat kell biztosítanunk. A magas páratartalmat a legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha a vetést fóliával vagy üveglappal letakarjuk. A kelés után a növénykéknek sok fényre van szükségük. A föld kiszáradására és a túlöntözésre is igen érzékenyek.

Miután kikeltek a kis növények, át kell ültetni őket. Ezt nevezzük tűzdelésnek. A növények többségénél ezt akkor kell elkezdenünk, amikor a sziklevelek már kifejlődtek és az első lomblevelek is fejlődésnek indultak. Tűzdeléskor előre kijelölt sorokba, a növény gyökerének megfelelő nagyságú lyukat készítünk és ebbe helyezzük bele a növényt. A gyökereket úgy kell rögzíteni a földkeverékkel, hogy azok ne legyenek felgyűrődve, mivel ez a későbbiekben akadályozná a növények fejlődését.

A gyorsabban növekvő vagy az átültetésre érzékeny növényeket érdemes olyan edénybe tűzdelni, amelyből a későbbiekben a földlabdával együtt kiültethetjük. Gyorsan növekszik a paprika, a paradicsom, a zsálya, a büdöske és a verbéna. Az átültetésre leginkább a kabakosak érzékenyek (uborka, tök, dinnyefélék, patiszon, cukkini stb.).

palánta kiültetése

palánta kiültetése

Palánták kiültetése

Mivel a növényeknek sokáig a legjobb körülményeket biztosítottuk, nem lehet hirtelen kiültetni őket a kertünkbe, szoktatni kell őket a mostohább körülményekhez. Ezt a folyamatot nevezzük edzésnek. Ilyenkor érdemes a kiültetés előtt kirakni őket az erkélyre, napos helyre, majd éjszakára bevinni őket a lakásba, védettebb környezetbe.

A káposztafélék palántái a magvetéstől számított hat hét alatt lesznek kiültetésre “érettek”, a paprika- és paradicsompalántáknak ehhez nyolc hét szükséges. A magvetés idejét tehát visszafelé kell kiszámítani. A káposztafélék palántáit április közepe táján lehet kiültetni, a magvetés ideje tehát március elején van. A melegigényes növényeket, mint a dinnye, a paradicsom, a zsálya csak május közepétől lehet kiültetni, tehát a palántanevelésüket március végén kell elindítani.

Profi, teljes spektrumú növénynevelő LED izzó (UFO), E27

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!

Jelentkezz Biokertész Tanfolyamra!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé, vagy új termék érkezik a Kertlap Kertészeti Webáruházba? Iratkozz fel a Kertlap hírlevelére!
E-mail cím:*