Őszibarack szálvesszős metszése

Az őszibarack koronaalakító metszésén túl a fa negyedik évében következhet a termőre metszés. Most a fás metszés lehetőségei közül a házikertben legcélravezetőbb szálveszős metszésről tájékozódhatsz. Célja a termőfelület szabályozása, a korona fenntartása.

Néhány metszési alapszabály

• A nyugalmi időszakban (nyugalmi időszak végén) végzett fás metszés kedvező hatású a kihajtásra, erőteljesebb regeneráció.
• Egy fa termőre metszésénél mindig ugyanazt a haladási irányt érdemes követni. Lehetőleg belülről kifelé kell haladni, és csak akkor szabad lépni a következő ághoz, ha az előbbit már végig metszetted.
• A metszés mindig az elhalt, elszáradt, sérült vagy beteg, a rossz irányban növő részek eltávolításával kezdődjön.

Mikor ajánlott az őszibarackot metszeni?

Piros bimbós állapotban / virágzásban. Az ilyenkor végzett metszés hátránya lehet, hogy lesodorhatod a bimbóval együtt a termést is. Bár ezzel megoldod egyben a termésritkítást, ennek az érvelésnek ellent mond, hogy a tavaszi fagykár további ritkításhoz vezethet, amit a téli metszés idején nem lát az ember előre. Tehát „túl jól” sikerül a gyümölcsritkítás! A pirosbimbós állapotban történő metszés előnye, hogy jobb a sebgyógyulás, kisebb a fát érő stresszhatás, és az őszibarack betegségei virágázásközeli állapotban terjednek a leglassabban.

Az őszibarack termőrészei

A termőrészek a gyümölcsfák legfontosabb részei. A termőrészismeret nélküli metszés eredménye az, hogy a metszéssel megszabadulhatunk a termés egy részétől.

A max. 20 cm egyéves, fás termőrészt, amely a gallyakon fejlődik, termőnyársnak hívják.

A vessző hosszabb, fás, egyéves, még nem termett hajtás, amely a  gallyakon fejlődik. Az őszibarack vesszőinek oldalán alakulnak ki a rügyek, gyakran 3-as rügycsoportok. A rügycsoportot alkotja közepén egy soványabb hajtásrügy, kétoldalt két duci virágrügy.

Őszibarack vesszők, gallyakon fejlődnek.

A 20 és 40 cm közötti méretű vessző a hiányos termővessző, oldalukon sokszor a hármas rügycsoport helyett csak egy-egy rügy található, vagy duci termőrügy vagy sovány hajtásrügy.

3-as rügycsoportot tartalmazó teljes értékű termővessző, a középső hajtásrügy, a két szélső virágrügy.

A teljes értékű termővessző 40 cm hosszú, ceruza vastagságú, 3-as rügycsoportok találhatók az oldalán, úgy mondják, 3-as rügycsoportokkal berakódott. Ezen majd gyümölcsöt kell ritkítani akkor, amikor a gyümölcsök már másfél centiméteresek. Egy teljes értékű termővesszőn 5-6 gyümölcsöt érdemes meghagyni, különben a termés kicsi lesz, ezt hívják elaprósodásnak. A meghagyott gyümölcs a fejlődés folyamán leíveli a vesszőt, mert a vessző lehajlik a termés súlya alatt, az alapi rügyből fejlődő erős vessző lesz a következő évi termővessző.  A teljes értékű termővesszőkön időnként előfordulnak másodrendű elágazások, ezeket érdemes kiritkítani, különben a lombozatuk árnyékolna.

Őszibarack termőre metszése

A termőre metszés során a termőrügyek és a hajtórügyek arányát tudatosan szabályozzuk, egyensúlyban tartjuk.

Ha jó a fák kondíciója, házikertben legcélravezetőbb a minimális sebzést okozó szálvesszős metszés. Ilyenkor a teljes értékű, ceruzavastagságú termővesszőket hagyjuk meg, kb. metszőollónyi távolságra egymástól (ha sűrűbben állnak, a felesleget kivesszük.).  Minden olyan képletet, ami ennél vékonyabb vagy rövidebb, tőből eltávolítunk. A fa túlterhelésének elkerülése végett egy 10 éves, jó erőnlétű, katlan formájú fánál is maximum 60-80 db vessző maradhat meg. Az őszibarack fény, és hő igényes, ezért szokták katlankoronára metszeni. A nyitott koronaforma kialakításáról itt olvashatsz:  Őszibarack nyitott koronaforma kialakítása és megtartása. A gyümölcsfa koronaformákról itt olvashatsz: Gyümölcsfa koronaformák I.; Gyümölcsfa koronaformák II.

A meghagyott termővesszőkből a következő évre már letermett gallyak lesznek. Ezek úgy ismerhetők fel, hogy rajta maradnak a letermett barackok kocsányai. Ezeket a letermett gallyakat akkor kell tőből eltávolítani, ha a közelében teljes értékű termővessző található. Fontos szem előtt tartani, hogy a szálvessző a termés súlya alatt leívelődik, és az ív „csúcsán” erős hajtások törnek elő, ezekre is le lehet leváltani a már letermett gallyat. A felfelé álló vesszőt is meg lehet hagyni, úgyis leívelődik a termés súlya alatt.

fattyúvessző metszése

A vesszőt tilos visszametszeni!

Mivel az őszibarackfákat rendszeresen erősen meg kell metszeni, vízhajtások képződnek rajtuk, amelyek az év során megfásodott fattyúvesszőkké alakulnak.  A hosszú, vastag fattyúvesszőn fejlett oldalhajtások vannak. Ha az ilyen fattyúvesszőt gyengén visszametsszük egy alaphoz közeli elágazásra, az oldalhajtás megerősödik, és termést adó rügyekkel rakódik be. Ezzel növeljük a termőfelületet.  Azonban sok meghagyott vízhajtástól a korona besűrűsödne. ezért egy részüket tőből el kell távolítani.

Metszés után mihamarabb jöjjön a lemosópermetezés!

A cikkel dr. SIpos Béla Zoltánnak (1946 – 2016) állítunk emléket.

További információk a témában: Őszibarack a házikertben; Csonthéjasok metszése Hajtásválogatás, metszés nyártól őszig;  Metszés utáni sebkezelés