Nemes fenyők

Nincs karácsony fenyő nélkül. De nemcsak karácsonykor, hanem egész évben gyönyörködhetünk bennük. Ismerjük meg néhányukat, köztük olyanokat is, amelyek kedvelt karácsonyfák.

fenyők

Legelterjedtebb nyitvatermő osztály a toboztermők osztálya (Coniferopsida). Az ide tartoznak a tűlevelű erdők uralkodó fái is. Jellemző a törzs évgyűrűs vastagodása, sok fajnál vannak gyanta vagy nyálkajáratok. A tobozpikkelyeken két- vagy egy magkezdemény található. A magvak hosszú idő alatt (1-2 vagy 3 év) érnek be, 2-16 sziklevéllel csíráznak. Legismertebb és legelterjedtebb fajai az arantáriák, a ciprusfélék, az erdei- és fekete fenyő, a lucfenyő, jegenyefenyő, sima fenyő, a lombhullató vörösfenyő, a cédrusok, a mocsári ciprusok, és ahová a Föld legnagyobb szárazföldi fái, a ciprusok és mamutfenyők is tartoznak.

A fenyőfélék (ikermagvas fenyőfélék, Pinaceae) a toboztermők osztályának legjelentősebb családja. A földtörténeti jura korban alakultak ki, majd egész Laurázsiában elterjedtek. Az északi flórabirodalom erdőalkotó fái. Mintegy 220 fajukból több északon és a magas hegységekben, a fahatáron él. Másik jellemző elterjedési területük az arid éghajlatú vidékek, ugyanis a fenyők xeromorf levélzete a téli hideg, a hosszú szárazság elviselésére alkalmasabb a lombleveleknél.

Hosszú tűs fenyők nemzetsége

amerikai sárgafenyőA fenyőfélék családjába tartozó hosszú tűs fenyő (Pinus sp) nemzetségében igen ellenálló és igénytelen fajták tartoznak. Alakjuk, illatuk, illatos gyantájuk és tobozuk miatt kiemelt figyelem fordult feléjük. A fenyő a halál és halhatatlanság jelképe. Nálunk is elterjedt szokás, hogy sírokat, koporsót borítanak be ágaival. Termékenységi rítusok kelléke.  Az amerikai indiánok szentfája, a béke és az igazság megtestesítője. A fa kérgét, tűit, gyantáját és fáját is hasznosítják. A puhafa bútorok alapanyaga. A belőle készült ruhásszekrénytől távol maradnak a molyok. Gyantája terpentin tartalmú, amelyet fertőtlenítésre használnak. A gyantát sebgyógyításra, gyulladáscsökkentésre használja a népgyógyászat. Szintén antibakteriális hatású a fenyő illóolaja. A talaj mélyére került gyanta a borostyán.
Egyes fenyőfélék magvait fogyasztják. Ilyen pl a cirbolyafenyő (Pinus cembra) magja.

Ismerkedj meg néhány fenyővel!

erdei fenyőNéhány hosszútűs fenyő

Az erdeifenyő (Pinus sylvestris ) a sarkkörtől a mediterrán hegyvidékekig, az Atlanti óceántól a Csendes óceánig számos élőhelyen és változatban előfordul. Hazánkban a klíma ugyanakkor csak a nyugati határszélen kedvező számára. Egyetlen őhonos fenyőfajunk. 30 m magasra megnövő fafaj. Törzse alul sötéten barázdált, feljebb papírszerűen foszló, vörös színű. A korona fiatalon kúpos, idős korban ernyősödő, lombozata zöldesszürke. Fája puha, de gyantatartalma miatt tartós.

amerikai sárgafenyőAz amerikai sárgafenyő (Pinus ponderosa) észak-amerikai faj. 30-50 méter magas, karcsú koronájú, monumentális fa. Ágainak felülete sima, sárgás vagy narancsbarna színű. Laza, vályogos, szárazabb talajba való. Mész-, só-, nedvességtűrő. Kiváló, keményfához közelítő minőségű bútorfa. Illóolaja görcsoldó és hurutoldó hatású. Csüngőágú fajtáját (Pinus ponderosa Pendula) karakteres formája miatt szoliternek ültethetjük.

balkáni selyemfenyőA 15-20 méter magas balkáni selyemfenyő (Pinus peuce) őshazája a Nyugat-Bolgár Hegység, Kelet-Albánia, Dél-Jugoszlávia, Görögország északi része. Koronája keskeny-kúp alakú, ágazata felfelé áll vagy vízszintesen kiterített és a hegyénél felfelé ívelő. Lombszíne üdezöld. A meszes talajt, a városi klímát jól tűri. Szárazság és a meleg tűrő. Nagyobb kertekben szoliterként mutat a legszebben.feketefenyő

A fekete fenyő (Pinus nigra) őshazája Kis-Ázsia és Délkelet-Európa. A mészkőhegységek száraz lejtőinek meghatározó faja Dél- és Közép-Európában. Hazánkba a 19. században telepítették. 30 méter magas, szabálytalan, ernyős koronájú fa. Napra telepítve a szélsőségek kivételével szinte minden talajon és környezetben felhasználható. Igénytelen, szárazságtűrő. Egzotikus hatású lombkoronája miatt kedvelik. A hazai feketefenyő pusztulás okairól olvashat itt: Feketefenyők felemelkedése és bukása.

Jegenye fenyők

A fenyőfélék családjába tartozik az egytűs jegenyefenyő vagy bálványfenyő nemzetség (Abies sp). Az északi flórabirodalomban honos. Egyes fajai Eurázsiában, mások Észak-Amerikában élnek. Kedvező feltételek mellett akár 60 méter magasra is megnő. Törzsének átmérője elérheti az egy métert, életkora az ötszáz évet. A törzse pirosas-barna, ágai sűrű örvökben állnak, koronája kúp alakú. Az alsó ágak közvetlenül a föld felett nőnek, és a talajjal érintkezve legyökereznek. Jó minőségű fáját főleg az ácsmunkáknál hasznosítják, de a fafaragók és a hangszerkészítők is kedvelik. A papír- és cellulózipar is hasznosítja. Megkeményedett, szemcsés gyantáját vad tömjénnek nevezik, és sokáig a valódi tömjént hamisították vele. Az ókori görögök evezőket és hajókat készítettek belőle. Kertészeti célokra forgalmazott példányait Magyarországon öntözött kertbe, parkba célszerű telepíteni. Törpe változatai kiváló sziklakerti növények.
jegenyefenyőA közönséges jegenyefenyő (Abies alba) 30-40 méter. Koronája fiatalon kúpos, idős korban ellaposodó. Idősebb hajtásszíne szürkés. 200-300 évig él. Közepes hőigényű, árnyéktűrő, közepes vízigényű faj. Meszes talajra, légszennyeződésre és a vadkárosításra érzékeny. Főleg Nyugat-Dunántúlon ültetik. Kedvelt formás karácsonyfa, tűit nem hullatja.

kaukázusi jegenyefenyőA kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana) kedvelt karácsonyfa és díszfa. 24-40, esetenként 60 méter magasra is megnő. Nevét Alexander Nordmann finn zoologus után kapta. A Kaukázusban és az észak Anatóliai hegyvidéken erdőalkotó. Tűi narancsillatúak. A közönséges jegenyefenyőnél kevésbé érzékeny, kiváló parkfa.

Forrás:

www.nyme.hu

www.silvanus.hu

A fotók az Agostyáni arborétumban készültek.

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!

Jelentkezz Virágkötő Tanfolyamra!

Tetszett ez a cikk? Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé? Iratkozz fel a Kertlap Magazin hírlevelére!
E-mail cím:*