A kövirózsák alkalmazkodóképessége

Nagy Z. Róbert- Kertbarátok Országos Szövetsége

A kövirózsák dinamikusan alkalmazkodnak és alkalmazkodtak környezetük rövid és hosszú távú változásaihoz egyaránt, aminek köszönhetően évezredek óta sikerrel állják meg helyüket a Föld flórájában. 

kövirózsa sziklán

A környezeti tényezők miatt létrejött fenotípusbeli változások az adott helyen élő egyedek életbemaradását segítik elő. Az egyes taxonokra jellemző, a többiekétől jelentősen eltérő (genetikailag rögzített) morfológiai bélyegei, az evolúciós folyamat eredményeként jöttek létre. A gyakori mutációk pedig – bár általában hátrányt okoznak, de egy-két ellenpélda is van-, a törzsfejlődésben játszhatnak szerepet: a növényfajok, alfajok egymásból való kialakulása során az új taxonok keletkezése, mindig egy régebben kialakult faj néhány egyedének genomjában bekövetkezett, pozitív hatású, öröklődő változásból indult ki.

Kövirózsák botanikája

A kövirózsák (Sempervivum sp., Jovibarba sp.) népszerűségüket feltehetően szín- és formagazdagságuknak, valamint egyszerű gondozásuknak köszönhetik. Kertészeti változataik egyre több helyen kaphatók. Megjelenési formáik gazdagsága a növények számára az élőhelyükhöz való minél jobb alkalmazkodást biztosítja. A két nemzetség minden tagjára általánosan jellemző, hogy tőrózsát (rozetta) alkotó, húsos leveleik vannak. Monokarpikus növények: évelők, de csak egyszer teremnek. Életük folyamán a tőrózsa körben sarjakat fejleszt (általában indákon, egyes fajok azonban rozetta-osztódással szaporodnak vegetatív úton), melyek biztosítják a telep fennmaradását az elvirágzott, termést hozott és ezután elpusztuló növények után is. Apró magvaik jól csíráznak, de a fajtaazonosságot ily módon szinte lehetetlen biztosítani.

Kövirózsák szárazságtűrése

Nem kimondottan kedvelik a szárazságot, de nagyon jól elviselik. Míg a sivatagos területeken élő szukkulensek a talajban lévő kis mennyiségű vizet is képesek hasznosítani – hiszen gyökérszőreik sejthártyáján a víz a magas ozmotikus koncentrációjú sejtplazma felé könnyen beáramlik -, addig a mérsékelt övben élő kövirózsák más módszerhez folyamodnak. Ozmotikus koncentrációjuk alacsony lévén, csak a jól átnedvesedett talajból tudják felvenni a szükséges vizet, de azt sokáig képesek tárolni. Szükségük is van erre, hiszen hegyek kopár sziklafalain, kövek közt megbújva élnek, ahol jelentős napi hőingást és nyaranta óriási forróságot kell elviselniük. Azért itt telepednek meg, mert így el tudják kerülni a versengést a fűfélékkel, melyek árnyékolásukkal végzetesek lennének e fénykedvelő növények számára.

A szárazság hatása

Vízhiány következtében a kemény, pattanva törő leveleik elvesztik rugalmasságukat, petyhüdté válnak. A rozetta szélessége csökkenni kezd. Ha az aszály továbbra is tart előbb ráncosodni kezdenek a levelek, és az alsók elszáradnak. A tőrózsa összehúzódásának ekkor már egyre jelentősebb a szerepe, hisz csökkenti a párologtató felületet, valamint az idősebb levelek ráborulnak a fiatalabbakra, védve a centrumban lévő rügyet. Az elszáradó alsó-külső levélkörök passzív talajfedést biztosítanak.

indás kövirózsa

Kövirózsák fényhiányos megnyúlása (etioláció)

A megnyúlás a fényhiánnyal és a nem megfelelő tápanyagellátással hozható összefüggésbe. Ha csökken a fény mennyisége, de a hőmérséklet is alacsonyabb – például ősszel -, nem következik be ez a deformáció. Ha azonban a fényintenzitás csökkenése magas hőmérséklettel párosul – mondjuk gyomok árnyékolása esetén – az a levelek megnyúlását vonja maga után. Ilyen esetben csökken a növény ellenálló képessége, az alul sárgás levelek pedig díszítőértéket nem képviselnek. A kövirózsa ezzel a reakciójával az asszimiláló felületét igyekszik növelni. Az inda a szokásos méretének többszörösére is megnyúlhat. Így igyekszik az egyed utódai számára megfelelőbb körülményeket biztosítani, mert a fiatal növény minél messzebb gyökeresedik le, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kikerüljön az árnyékot vető objektum hatása alól. További előnye e “módszernek”, hogy az utód eltávolodik az igénybe vett talajtól, és tápdúsabb helyre kerül.

Kövirózsák kalcium hiánya

A mészkőhegységekben honos fajoknál a kalcium hiánya okozza a talajból kiemelkedő rozettát,  amennyiben kertben tartva a növényeket, nem biztosítunk megfelelő talajösszetételt számukra. Ilyen fajok a S. tectorum vagy a S. marmoreum is. Ezt a deformitását a fenotípusnak könnyű elkerülni ha a növényeket mésztartalmú tápoldattal öntözzük meg alkalmanként, vagy még egyszerűbb, ha a kövirózsák köré mészköveket helyezünk, amelyek biztosítják a megfelelő Ca-ellátást, hiszen a csapadék kis mennyiségben, de folyamatosan oldja azokat. A kiemelkedő rozetták tavasszal is megfigyelhetők a gyűjteményekben, okozója valószínűleg a felfagyás. Ekkor a növény olyan képet fest, mintha rövid törzsön levélüstököt viselne. Ez hóolvadáskor is előnyös lehet, mert a le
velek nem érnek bele az ideig-óráig alattuk álló hólébe.

Kövirózsák sokalakúsága (heterofília)

A S. grandiflorumnál figyelhető meg nagy gyakorisággal, de csak abban az esetben, ha a vizsgált egyed lankás területen él. A növény a lejtő irányában hosszabb leveleket növeszt. Azért választanak ilyen élőhelyet, mert a fényviszonyok itt kiválóak, ám a széllel illetve a csapadékos időben lezúduló víz károsító hatásával csak ilyen áramvonalas formát öltve tudnak dacolni.

Sempervivum arachnoideum tomentosum

Kövirózsák genetikailag rögzített tulajdonságai

Némely kövirózsa fajok valamely tulajdonságukban eltérnek az általános modelltől. A S. arachnoideum hófehér, pókhálószőrei éjszakánként nedvességcsapdaként funkcionálnak, mivel a hőmérséklet-változás miatt kicsapódó harmatot képes megkötni. Ezen túlmenően sajátos mikroklímát biztosít, továbbá, a párologtatás szabályozásában és a fényvisszaverésben is szerepet játszik. A S. ciliosum sűrű pillázata is hasonló célokat szolgál. Több faj is váltogatja a színét a vegetációs idő során, ami a fényhasznosítással lehet kapcsolatban.

Kövirózsák gyakori mutációi, torzképződmények

Ilyen a rozettaosztódás azon taxonoknál melyekre normális esetben az indás vegetatív szaporodás jellemző. A tarajosodás (cristatum forma), és szalagosodás (fasciatio) főként a levelek alakjának megváltozását jelenti. A csöveslevelűség érdekessége, hogy normális küllemű növény is hozhat csöveslevelű sarjat, és ez fordítva is igaz. A S. arachnoideum Albion elvirágzás után remontálhat (másodvirágzás), a S. x. vaccari pedig a virágzati szár leveleinek tövében hajtáskezdeményeket fejleszthet ki.

megváltozott levelű kövirózsa

Profi, teljes spektrumú növénynevelő LED izzó (UFO), E27

Jelentkezz Virágkötő Tanfolyamra!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé, vagy új termék érkezik a Kertlap Kertészeti Webáruházba? Iratkozz fel a Kertlap hírlevelére!
E-mail cím:*