Kis befektetés, jó eredmény a házikerti burgonyatermesztésben

Kis befektetéssel jó eredmények a házikerti burgonyatermesztésben. Idő és pénztárca kímélő, és ami a legfőbb, a termés fogyasztása egészséges. Mielőtt kitérnénk a részletekre, nézzük át az alkalmazott technikák előnyeit.

kibújtak a burgonya palánták

Nagyon sokszor olvashatunk arról, hogy a lusta kertészek vagy szebben szólva időhiányos, még szebben szólva okos kertészek sok más mellett nem ásnak, nem kapálnak, nem öntöznek (csak néha). Azonban a lustaságnál és a fukarságnál sokkal fontosabb, hogy a „lusta” kertészek nem akarnak felesleges vegyszereket vinni a talajba, a növényekbe. Fontos az is, hogy az általuk alkalmazott, jobban mondva nem alkalmazott talajművelés során a bolygatatlan talaj szerkezete nem rombolódik, a talajéletet sem zavarja meg a művelés.

És hogy mi helyettesíti a kapát és az öntözést?  A mulcs kiiktatja a gyomokat (A mulcsozás előtti kapálást azonban nem lehet megúszni!), temperálja a talajhőmérsékletet, őrzi a talajnedvességet. A sokféle szerves mulcs egyike a szalma, amelyet ebben a különösen egyszerű burgonyatermesztésben alkalmaznak. A szalmát sokan nem kedvelik. Az ellenérvek között szerepel, hogy a szalma alá beköltöznek a pockok, meztelen csigák. Hogy mi az igazság? A beköltözés előfordulhat, de a korai burgonyák hamar kikerülnek, nem sok ideje jut a pocoknak az otthonteremtésre. Egy másik ellenérv, hogy támadnak a szalma alatt a gombabetegségek. Általánosságban igaz! Az a titok nyitja, hogy kötött talajra nem való. De a burgonya sem!

burgonya ágyás

Ezzel el is érkeztünk a termesztés tárgyához, a burgonyához. A burgonya nem csak a szegények eledel. Ezzel valószínűleg, mindenki egyet ért. Miután a burgonyagumó megvastagodott, húsos, tápanyag raktározó földalatti, eredeti élőhelyén áttelelő hajtását esszük, sokféle módon termesztik, amelyek közül több nem is olyan egyszerű. Most egy olyan módszerről lesz szó, ahol nem kell vetni, nem kell töltögetni, és nem kell kapálni.

G. Erzsi, a „Hobbikertészek, ide!” csoportból büszkélkedett új kiskerti, vegyszermentes burgonyatermesztési módszerével. Jobban mondva a módszer nem az övé. A névrokon Krumpach Erzsébet: “A bőség kertje” című könyvében olvasta. Krumpach agrármérnök, majd főállású anyuka, az egészséges életmód követőjeként saját biokertje tapasztalatait osztja meg az olvasókkal.

A mi Erzsink így ír: Korai burgonyafajtákat használtam, Impalát és Red Scarletet. A talajt kicsit meghintettem fahamuval, rátettem a vetőgumókat, betakartam kb. 40 cm vastagon szalmával. A gumók csak épp egy kicsit voltak a földben, nem mélyen, mint a fészkes vetésnél. Szinte kilátszottak. Csak akkor öntöztem, amikor hosszú ideig nem esett az eső. Március elején vetettem, és tegnap (június 9-én) szedtem fel a gumókat (a sok meztelen csiga miatt kicsit hamarabb a kelleténél). Krumplibogarak szerencsére nem voltak, csak a csigák eszegették a zöldjét. Semmi vegyszert nem kapott. Igazából ennyi.újkrumpli

A fotón látható termés magáért beszél. Próbáld ki te is! Jó kertészkedést kíván G. Erzsi, a “Hobbikerészek, ide!” csoportból.

Egyéb házikerti burgonyatermesztési módszerek: Házikerti burgonya termesztése

A burgonya betegségei és kártevői: Fitoftórás betegség burgonyán és paradicsomonBurgonyabogár

A fotókat G. Erzsébet küldte.

Megnyílt a Kertlap Kertészeti Webáruház!

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé, vagy új termék érkezik a Kertlap Kertészeti Webáruházba? Iratkozz fel a Kertlap hírlevelére!
E-mail cím:*