December

kertészeti kalendárium december

“Az erdőszélen lopva róka jár,
s csapás végén havas bozótba fordul.
Mint holt kastélyon bűvös mese-zár,
a hó a sí alatt halkan csikordul.

A köd mögül rekedten szól a “kár”,
jeges bajusszal ballag a favágó,
az útnál megváltó napokra vár
s vércseppeket hullajt a kecskerágó.

Felborzolt tollal ül a hím-pirók,
hózúzmarát szitál az ág le rája,
félálomban lát nyár-illúziót
s olyankor szól althangú fuvolája.”

Áprily Lajos: Hóban

Tamás napja december 21. A Magyar Néprajzi Lexikon írja: A Muravidéken valamikor régen azt hitték, hogy aki ezen a napon egyszer disznót öl, annak azután minden évben le kell vágnia valamit, mert különben Tamás öl, elpusztul valamelyik állat. Ez a nap egyben a téli napforduló is. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni

A karácsony XVIII. század derekáig háromnapos ünnep volt. A Szentestén a maihoz hasonlóan Jézus születését dicsérték. December 26-án, István napja után Szent János evangélista emlékét ünnepelték meg. János napján szentelték meg a bort, a Jánosok pedig szőlőhegyi mulatságra, pinceszerre hívták meg rokonaikat, barátaikat, felköszöntőiket.

Mithras napisten újjászületését december 25-én ünnepelték a rómaiak, mely időponthoz (a vallási kultúrák egymásra hatása, vagy tudatos elgondolás eredményeképpen) 140 környékén kapcsolódott be Jézus születésének napja, melyet végül 350-ben Gyula pápa szentesített rendeletével, tehát ettől kezdve tekintjük december 25-ét a Megváltó születésnapjának.

A karácsonyfa-állítás és -díszítés jelképrendszerét a történelmi kutatások mind a mai napig nem tisztázták végérvényesen, de az biztos, hogy a hagyomány gyökerei szintén a napforduló ókori ünnepéhez köthetők. Már a kereszténység előtti kultúrákban is szerepet kaptak az örökzöld növények, a fenyőfélék, melyekből koszorúkat készítettek a gonosz szellemek ellen, melyek a hiedelmek szerint a téli napforduló idején szabadultak el. Európában protestáns családi szokásként a XVII. század elején rögzített írások tanúsítják elsőként a karácsonyfa állításának kezdetét, míg Magyarországon először 1824-ben, Brunszvik Terézia martonvásári grófnő állított karácsonyfát, és ez a szokás gyorsan elterjedt a módosabb polgárság köreiben. A szegényebb rétegek lassan vették át az új úri szokást, sok parasztcsalád csak a II. világháború után kezdett fenyőfát állítani és feldíszíteni.

Olvasgasd a kertLap karácsonyi különszámát!ajándékozz hobbikertész tanfolyamot karácsonyraA magyar folklór is őrzi a téli napfordulóról való megemlékezést számos hagyományával, melyek közül az egyik legismertebb a karácsony másnapján megtartott regölés, amivel bőséget és termékenységet kívántak a házról házra járó férfiak. A betlehemezés is karácsonyi népszokás, amivel Jézus születésének történetét mesélik el, az állatbőrökben tartott alakoskodás és kolompolás pedig a koszorúkészítéshez hasonlóan szintén az ártó szellemek elűzését célozta. Maga a karácsonyi ajándékozás még a karácsonyfa-állítás szokásánál is újabb keletű szokás, korábban karácsonykor ajándékot csak a betlehemezők és kántálók kaptak, jellemzően kevés pénzecskét és ételeket.

Láthatóan az egyik legfontosabb keresztény ünnepünk és az ősi pogány szertartások erősen keverednek napjaink karácsonyi szokásaiban, de egy dologban mindenki egyetért, mégpedig abban, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, függetlenül attól, hogy annak apropója a téli napforduló vagy Jézus születése.

Az év utolsó hetének egyik jeles napja Szent István diakónus ünnepe – melyet a liturgikus források december 26-ra tesznek –, aki a hét diakónus közül kiemelkedve vértanúhalálával az Evangélium szélesebb körű elterjedését szolgálta. Az elbeszélések Istvánt bölcs és átütő erővel érvelő szónokként ábrázolják, aki látnoki képességekkel is rendelkezik.

A római egyház a IV. század óta december 28-án tartja megemlékezését az Aprószentekről, akiket Heródes öletett meg, amikor tudomására jutott, hogy Betlehemben megszületett a Messiás.

A magyar nép nyelvén az újév fordulója számos helyen kiskarácsonyként híresült el, amikor a gyerekek apró ajándékokat – almát, diót és pogácsát – kaptak, melyet nem az angyalka, hanem az újévi csikó hozott nekik.

Végezetül az 1662-ben kiadott Lippay Kalendárium utolsó előtti 266. fejezetéből idézek:
“Végezetre, hogy télben ne henyéllen az gazda ember a miben nyárba nem foglalhattya magát az több munka miatt, azt most véghezviheti úgy mint karót vágjon, zsindelyt csinállyon, mindenféle kasokat, varsákat fonnyon, hálót kössön, vadásszon hálóval, tőrrel, puskával, az jég alatt halásszon.”

Gyümölcsös

Napfényes téli időszakokban sok szempontból előnyös lehet a fák törzsének bemeszelése, hiszen a fehér szín visszaveri a napsugarakat, így nem engedi azok extrém felmelegedését és a hőtágulás miatt azok megrepedését, vagy fagysebek képződését, melyre példaként különösen érzékeny a kajszibarack.

Szél által okozott sérülések kezelése: Az épen maradt ágrészen a korona felől kifelé mutató rügy felett vágjuk le éles fűrésszel a letört ágakat, majd ezt követően viasszal vagy balzsammal kezeljük a vágási felületet, megálljt parancsolva ezáltal az enyhe, párás időben nagy kedvvel támadó gombabetegségeknek. Ha esetleg a fa törzse tört ketté vagy keletkeztek rajta súlyos sérülések, akkor sajnos nem nagyon marad más választásunk, mint felszámolni a fát, amelyet tavasszal majd újra pótolhatunk.

Fásszárú növényeid téli pihenője alatt, a tél végi lemosó permetezést megelőzően, elkezdheted a fatisztogatást, ami elsősorban környezetkímélő növényvédelmi célokat szolgál. Olvass az áttelelő tavaszváró rovarkártevőkről. Még nem késő a moníliás fertőzés által okozott kiszáradt, megkövesedett múmiák eltávolítása és elégetése.

Készülj fel a metszésre a megfelelő metszőeszközök beszerzésével, illetve ellenőrzésével.

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!

Konyhakert

A zöldségeket remélhetőleg eltároltad (lásd. Zöldségfélék tárolása). Ellenőrizd rendszeresen a télire elraktározott zöldségféléket, gyümölcsöket és dísznövény gumókat, hagymákat. Sok zöldségnövény a kisebb-nagyobb mínuszokat vígan elviseli. Ilyenek a leveles (fodros) kel, a bimbós kel, a  csicsóka is.

A csicsóka gumókat októbertől folyamatosan szedheted, fagymentes napokon, a tél folyamán is.

A póréhagyma felszedése fajtától függően augusztustól történhet. A nyári fajtákat a fagyok előtt fel kell szedni, a hosszú tenyészidejű fajták télire is kint maradhatnak.

A fagyok után a bimbóskel még ízletesebbek, így tartja a mondás. A bimbós egyes fajtái valóban télállóak, vagy inkább hidegtűrők. Ezen fajták bimbóit ősszel, az első fagyok után szedd le. Enyhébb teleken egész télen is kinn maradhatnak az áttelelő fajták. Akár hó alól is szüretelhetsz.

Termények tárolása

A gyümölcsök közül tárolva érlelheted a naspolyát. December végére a gyümölcsök megpuhulnak, ízük édes, igen kellemes ízűvé válnak, és talán még karácsonyi asztalt is gazdagíthatja. A birset napos ablakközbe állítva érlelheted. A kemény, egyáltalán nem leveses, fanyar, nem túl vonzó küllemű, gyakran zöldes-sárga héjú gyümölcs elkezd sárgulni, héja fajtától függően narancsossá, sötét sárgává válik, vanília, citrus és almaillatot áraszt. Nem véletlenül kapta az aranyalma nevet. De érlelheted a ruhásszekrény tetején is.

Rendszerint a késői érésű szőlőfajták tarthatók el a legtovább. Például az ősi kecskecsöcsű fajták. Akinek van kiskerti szőlője, annak a pincében is akad bőven tennivalója, az első borfejtésre még karácsony előtt szoktak sort keríteni.

Hosszabb tárolásra alkalmasak a hagymafélék, gyökérzöldségek, káposztafélék. További információ: Zöldségfélék tárolása. Pince, fűtetlen garázs, veranda, minden hűvös, szellős hely alkalmas az ősszel betakarított gyümölcsök tárolására. További információ az almatárolásról:  Az egészséges alma. Rendszeresen ellenőrizni kell a tárolókat és mielőbb eltávolítani a beteg gyümölcsöket, zöldségeket!

Díszkert

Díszfák, díszcserjék

Előfordul, hogy téli, szikrázó napok után az örökzöldek tű- vagy pikkelylevelei megbarnulnak. Ezt teheted ellene: Ha megcsúnyulnak télen az örökzöldek. A tudnivalók közül a legfontosabb: Enyhe, napos időben keríts sort az örökzöldek öntözésére, mert a növényeid ilyenkor is párologtatnak, és szükségük van a vízpótlásra.

Lágyszárú évelők

díszfüvek télen is látványossá tehetik az amúgy kopár kertet. Ami még ennél is fontosabb, a madarak, kisállatok fontos, védelmet nyújtó búvóhelye télen, különösen kemény fagyok idején. De a növény gyökerét is védi a nagy mínuszoktól mintegy mulcsként. A díszfüveket csak koratavasszal kell visszavágni! A részleteket itt olvashatod: Így gondozd a díszfüvet tavasszal!

Egynyáriak

A hosszú tenyészidejű egynyári palánták neveléshez 4-5-6 hónapszükséges. A már szeptemberben elvetett egynyáriakat télen, hó nélküli fagyos időben célszerű takarni. Egyébként a magvetés ideje december-január, csírázási idő 4 hét  (22 C0). Néhány hosszú tenyészidejű faj: Begónia (Begonia cucullata), törpe lobélia (Lobelia erinus), tollborzfű (Pennisetum setaceum), ezüstös tollborzfű (Pennisetum villosum), kékvirágú vasfű (Verbena rigida).

Egyéb tennivalók

A kerttulajdonos sokat tehet azért, hogy télire növelje az állatok túlélési esélyeit, azaz kertje állatbarát. Készíthet egy helyet, amely védelmet nyújt, és a téli hideget jól viselő növények egész kis csapatát állíthatja csatasorba az állatok hideg ellen vívott küzdelméhez. Az állatbarát kertről itt olvashatsz: Téli védelem az állatoknak

Ajándékozz a madaraknak madáretetőt, madáreleséget, és gyönyörködj a madarakban télen is! Madarat etetni nem csak a családi ház kertjében lehet, hanem az erkélyen, ablakpárkányon, vagy a közeli parkban is. Ebben a cikkben etetési ötleteket találhatsz: Adj a madaraknak is karácsonyi ajándékot!

Ahogy rövidülnek a nappalok, úgy fogyatkoznak a kerti teendőink is, a legtöbb a szerszámos kamrában akad: ne felejtsd el kerti szerszámainkat, eszközeinket, a permetezőgépet és a fűnyírógépet ki- és megjavítani, megtisztogatni, beolajozni, a kerti csapokat, öntözőberendezéseket vízteleníteni és elzárni. Rendet tehetsz a vetőmagos és vegyszeres zacskók között, megvizsgálva azok szavatossági idejét is.

Vegetatív szaporítás

A bujtást anyanövény nyugalmi állapotában végezd legyökeresedésre hajlamos növényekkel: Gyümölcsök esetében a bokorművelésű ribiszke, köszméte, szomorú cserje habitusú dísznövények és fűszernövények. Még több információ: Hogyan szaporítsuk növényeinket bujtással?

Iratkozz fel a tanfolyamainkról és programjainkról is informáló hírlevelünkre!

E-mail cím:*