Kártevők elleni védekezés áprilisban

Zsigó György – Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara –

Megjelentek az enyhe télben áttelelő levéltetvek, a rügyfakadáskor károsító sodrómolyok, a virágkelyhekbe petéző darázsfajok. Az óvatos, hasznos rovarokat nem károsító védekezést részesítsük előnyben.

ribiszke levélpirosító tetű kártételeJól teleltek, beindultak a levéltetvek is. A lefényképezett levélpirosító ribiszke-levéltetű ellen már permetezni kellett volna. Lombhullást, termésveszteséget is okozhat. Májusban már késő! Ekkorra a rovar elköltözik a bokrokról, gazdacserés faj. Most a fonákon még megtalálhatók az egyedei.

Hasonlóan megjelentek a közönséges levélpirosító alma-levéltetű tünetei is. Ez a faj egygazdás, nem költözik el. Ahol évről-évre felszaporodik, ott permetezni kell. Később, a besodródott levelek belsejében nem érjük el a rovarölő szerekkel.

levélpirositó alma levéltetű kártétele

A lombon láthatjuk a lakmározó katicát is.

A fotózott fán mindig megállt a fertőzés, ami köszönhető a hasznos rovaroknak is, melyeket kíméli pl. a pirimikarb hatóanyag. Bevethető még a méheket kímélő, érintő és felszívódó acetamiprid is. A flonikamid és a lambda cihalotrin is engedélyezett almában. A különböző olajtartalmú készítmények is beváltak, de már csak a nyári hígításukat javaslom.

A dísznövényekre is figyeljünk! A fotón a juhar virágzatán (szűznemzéssel) ál elevenszüléssel világra jövő lárvákat láthatunk. Ezek már károsításra készek! Ahol a korábbi években csillogtak a fák levelei a cukros váladékuktól, ott most érdemes permetezni. Vigyázat! Utcán, parkokban csak azok a növényvédő szerek használhatóak, melyeknek az engedélyokiratában szerepel a közterületi felhasználhatóság. Erről tájékozódhatnak a címkéről vagy a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2015. kiadványból.

A virágzó gyümölcsfáknál, az utcai és a kerti dísznövényeknél is be kell tartani a méhveszélyességi előírásokat! Ezeket a szabályokat, a már a szirmukat elhullajtott, de mézharmatos növényekre és a méhek által látogatott virágzó gyomokra is alkalmaznunk kell! A „méhekre kifejezetten veszélyes (kockázatos)” készítményekkel a fenti esetekben soha sem dolgozhatunk.

A „méhekre nem jelölésköteles” (korábban a méhekre nem veszélyes) készítményekkel általában mindig kezelhetünk. A „méhekre mérsékelten veszélyes (kockázatos)” készítményekkel kizárólag a méhek napi aktív repülésének a lezárulása után, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet megkezdeni a permetezést és legkésőbb 23 óráig be kell fejezni.

sodrómolyKajszin, szilván, almán is megtalálható a sodrómolyok károsítása. A fotón, mandulán láthatjuk a hernyót. A rügyek kiodvasítása után az ágvégek kis leveleit szövik össze, benne a lárva is megtalálható. Ha megzavarjuk, szövedékfonalon a talajra veti magát. Általában a levélfészkükben bábozódnak. Az egynemzedékesekkel jövő tavasszal találkozunk újra, a kétnemzedékesek nyáron a gyümölcshöz szőtt levél alatt rágcsálnak, hámozgatnak, kaput nyitnak a gombáknak, baktériumoknak. Amennyiben szükséges, védekezhetünk a lárva fejlődését gátló hatóanyagot tartalmazó rovarölőkkel pl. diflubenzuron, metoxifenozid, melyeknek érintkezniük kell a hernyókkal, hasonlóan a jól ismert, itt is bevált

kontakt szerekhez pl. a piretroid hatóanyagok, stb. Egy baktériumfaj spóráit és toxinkristályait tartalmazó készítmény is létezik. Bármelyik növényvédő szert is válasszuk, a permetlének be kell jutnia a „fészkekbe”!

poloskaszagú szilvadarázs

Poloskaszagú szilvadarázs tojásokat rak a virágkehelybe.

Volt, aki tavaly, már tavasszal „leszüretelte” a szilváját. Ahol a kb.1 cm-es nagyságú, kirágott, ürülékes belsejű, poloskaszagú termések borították a fák alját, ott valamelyik poloskaszagú darázsfaj garázdálkodott. Az egy nemzedékes kártevők a talaj felső rétegében telelnek, báb alakban. Az elmúlt télen nem pusztította őket a fagy. A szilva virágzása előtt bújnak elő és egyenesen a virágkelyhekbe rakják a tojásaikat. A lárvák kb. a sziromhulláskor kelnek ki, ekkor lehet permetezni ellenük. A méhkímélő acetamiprid hatóanyagnak számos változata engedélyezett. Előrejelzése is megoldott, ragacsos fehér lapra repülnek a szárnyas imágók. Így időzíteni lehet a kezelést. Kisebb fáknál, állítólag védekezni is lehet ezekkel. Már a virágzás előtt ki kell akasztani a lapokat, a fa mindegyik oldalára, minél többet. A körtének, almának is van poloskaszagú darazsa.

poloskaszagú szilvadarázs

poloskaszagú szilvadarázs

Forrás: 2015. évi, 6. felhívás; 2015. évi, 7. felhívás

Megnyílt a Kertlap Kertészeti Webáruház!

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!

Jelentkezz Biokertész Tanfolyamra!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé, vagy új termék érkezik a Kertlap Kertészeti Webáruházba? Iratkozz fel a Kertlap hírlevelére!
E-mail cím:*