Jó gyom, rossz gyom

A gyomok közé önkényesen soroljuk azokat a növényeket, amelyek éppen nem ott nőnek, ahol az ember akarja. Legyünk valamennyire elnézőek a gyomokkal, és legalább tegyünk különbséget jó és rossz gyom között!

Gyomok kerülhetnek a vetésbe, ezekkel évezredek óta harcban állunk. De gyom kerülhet a virágágyásba, vagy a gyepbe is. A szépen megtervezett virágágyást „elcsúfító” gyomokat irgalmatlanul eltávolítjuk. Azonban a konyhakertben, a kert eldugottabb részeiben akár „hasznos” gyomok is előbukkanhatnak. Nézőpont kérdése.

Jó gyomok

A tyúkhúr (Stellaria media) nem sok vizet zavar, gyökerei a talajfelszínhez közel futnak, kárt nem csinál, csak éppen „nem oda való”. De tekinthetsz rá kedves talajtakaró növényként is, amely a fagyokig zöldell. Friss hajtásaiból salátát lehet szedni. És még gyógynövény is. Egyelőre csak állatkísérletek bizonyították vérzsírszint csökkentő hatását, illetve hepatitiszvírus ellenes hatását élő szervezeten kívül végzett kísérletek bizonyították. A többi csak mítosz egyelőre. (Forrás: kodpiszkalo.blog.hu).

A gyepben felbukkanó gyomok közül ne tekintsd feltétlenül nemkívánatosnak a hereféléket. Például a fehér here (Trifolium repens) zölden és szénának szárítva is jó takarmány. Ennél azonban gyakoribb felhasználása, hogy az elhanyagolt, ritkán gondozott gyepben remekül terjedve szép zöld borítást ad, és a kevésbé kívánatos gyomok megjelenését is korlátozza. A talajt nem zsarolja ki, sőt nitrogénben gazdagítja a gyökerein élő nitrogénkötő baktériumoknak köszönhetően. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy vetőmagja megvásárolható és takarónövényként vethető illetve fűmaggal keverhető (15%-nál nem nagyobb mennyiségben). Cikk ajánlat: Természetes gyep kemikáliák nélkül

Ha nem engeded a pongyolapitypangot (Taraxacum officinale) magot érlelni, megtűrheted a konyhakertben, de a gyepben is. Virágai remek méhlegelők, zsenge hajtásaiból főzelék, saláta készülhet. Franciaországban élelmi céllal termesztik is. A zsenge hajtások íz értéke tovább javul, ha halványítják őket. Ha cseréppel lefeded a tövet, hozzájuthatsz a halvány, keserű anyagoktól mentes hajtáshoz. Mind a virágos, leveles hajtás forrázatából, mind a gyökérfőzetéből készült tea vizelethajtó. A népgyógyászat a máj, az epehólyag, a vese megbetegedéseit és ízületi problémákat gyógyít vele. Szárított, durván őrölt gyökere kávépótló.

Nedves, nitrogénben gazdag termőhelyen gyakran bukkan elő a nagy csalán (Urtica dioica). Nitrogén jelző növény. Friss hajtásai fogyaszthatók, a csalánlé remek növénykondicionáló szer. Részletes ismertetést a csalánról itt találsz: A csalán a leghasznosabb gyom.

A kert eldugottabb részein megtűrheted a mácsonyát, a katángkórót, a mezei aszatot is. Róluk itt olvashatsz: Ismerjünk meg néhány gyomot közelebbről. Ismerd meg közelebbről a gilisztaűző varádicsot: Hasznos gyom a gilisztaűző varádics. További tűrhető kerti jövevény többek közt a cickafark, a libatop, a mályva. A felsorolás nem teljes!

Rossz gyomok

A kártékonynak tekintett gyomok zöme tarackokkal terjed. Ilyenek az apró szulák (Convolvulus arvensis), a közönséges tarackbúza (Agropyron repens), a közönséges aszat (Cirsium arvense), a sövénykeserűfű (Polygonum cuspidatum). Házikertben ásóvillával ajánlott kiszedni. Ahány helyen ezek a földalatti hajtások elszakadnak, annyi új gyomocska fogja felütni a fejét. Az igen gyakori kapálás azonban legyengíti. hasznos gyomelnyomó technikák a füvesítés, mulcsozás, feketefóliás takarás, jól árnyékoló kultúrák vetése: mustár, repce, csicsóka. Cikk ajánlat: Vess takarónövényt télire; Sorközök takarásának előnyei és lehetőségei; Szalma mulcs; Mire használhatjuk a kaszálékot?

A karógyökeres gyomokat sajnos ki kell ásni. Ilyenek például a vadsóska (Rumex sp.), és az erdei turbolya (Anthryscus silvestris). Míg a vadsóska levelei fogyaszthatók, ámbár magas oxalát tartalmuk miatt csak mértékkel, az erdei turbolya nem büszkélkedhet a zamatos turbolya ánizsos ízével, és nem fogyasztják.

Extra rossz gyomok

Ide tartoznak azok az invazív növények, amelyeket más élőhelyről hurcoltak be, de ellenálló képességük, erőteljes szaporodásuk révén területet foglalnak el a honos növények elől is. Ha jól megfontoljuk, rájövünk, hogy az emberi meggondolatlanság és gondatlanság miatt váltak veszélyessé ezek a növények.

Ilyen például a japán keserűfű (Fallopia japonica), amely 1823-ban került Ázsiából Hollandiába. Eleinte dísznövényként ültették, de számításba jött, mint takarmánynövény illetve a talajerózió ellen védő takarónövény is. A japán és kínai népgyógyászat szárított gyöktörzsét használja. Számunkra érdekes lehet, hogy gyökérkivonatának kimutatták gombaellenes hatását paprikán és paradicsomon (peronoszpóra, paradicsomvész bizonyult hatékonynak). Az alábbi receptúrát javasoljuk: 1 kg friss gyökeret áztass 10 liter vízbe, majd lassú tűzön főzd fél órát. A főzetet le kell szűrni, és ötszörösére kell hígítani. Megpróbálhatod hígítatlanul is. Gyökere képes a nehézfémeket felhalmozni, ezért talajok nehézfém szennyezettségének tisztítására is alkalmas.
Ha ennyire jó, akkor miért is ennyire rossz? Mára az egész világon elterjedt. Gyors elszaporodását gyöktörzsének köszönheti, jórészt az emberek hozzájárulásával. Ez alatt nem csak a behurcolásuk értendő, hanem környezetátalakítási tevékenység is. Bolygatott területeken képes igen gyorsan elszaporodni. Vízparton elszaporodva rendkívül erős gyökérzetével képes tönkretenni védműveket illetve a partok omlásveszélyét fokozza. Kiszorítja a part menti fás fajokat. Megemeli a vasúti síneket, tönkreteszi az útburkolatokat. Ne vásárold meg dísznövényként, mert hamarosan elfoglalja a kertedet. Házikertben csak kiásával védekezhetsz ellene. Minden rizóma darab egy potenciális gyomjelölt, úgyhogy minden darabot el kell távolítani! Az elszáradt ágakat is mindenképp el kell távolítani, mert élesek, akár a penge!  A kiásott példányok kerüljenek jól üzemelő komposztba, ahol a komposzt hőmérséklete eléri a 70 fokot. (Forrás: nobanis.org)

Cikk ajánlat: Fehéren feketén az alkörmösről