Homokos talaj

A homokos talaj nem akkora gond, minta amennyire azt a rajta kertészkedők gondolják, bár vannak vele problémák, ezek részben kiküszöbölhetők, megfelelő növényválasztással segíthetjük a homokos talajon történő sikeres termesztést.

öntözőkanna

Homokos talajok jellemzése

A homokos talajok a folyóvizek hordalékából alakul ki. Nagy kiterjedésű homokterületek vannak a Duna-Tisza közén és a Nyírségben.

A homoktalajok főleg kvarcból állnak. A homoktalaj finom és durva homok tartalma > 80%. Homokrécskék mérete durva homokszemcse esetében 2 –0,2 mm, finom homokszemcse esetében 0,2 – 0,02 mm. A homoktalajokra jellemző az alacsony, a maximum 5%-os kolloid tartalom, és ebből adódik a kicsi víztartó képesség. A hazai homoktalajok sokszor magas csillámtartalmúak, ezt csillámhomoknak hívjuk. A csillám tápanyagot biztosít a növényeknek, pl. kálium, bór, vas, cink.

A homoktalaj zsugorodó és duzzadóképessége alacsony. A csapadék szinte átszalad rajta, és azonnal kiszárad, a talaj szerves anyag tartalma kimosódik. A homoktalajok elnyelik a vizet, és gyakran úgy tűnik, hogy hiába öntözünk, mert a víz lefolyik a gyökérzóna alá, és a növények továbbra sem jutnak vízhez. 2 cm vízréteg átlagosan 30 cm mélyre vándorol a homoktalajban, 12 cm mélyre a jó kerti talajban, és 6 cm mélyre kerül kötött agyagos talajban. Másrészt sokkal gyorsabban kiszáradnak, mint a kötött talajok. Ezért jó, ha a talajvíz nincs mélyebben 2-3 m-nél. A homoktalajnak kicsi a tápanyag szolgáltató képessége is, mert a szerves anyag tartalma gyorsan lebomlik és kimosódik. A szél eróziós hatása a növénnyel nem fedett, nem szerves trágyázott felületekről a homokot kifújja. A növények lombozatában a homokszemcsék ütő hatása miatt kár keletkezhet. A szél a gyökerek közül is kifújhatja a homokot, így a támasztékot vesztett növények kifordulnak a talajból illetve kiszáradnak.

Talajvizsgálat egyszerűen

Minél nagyobb a homok aránya a talaj, annál lazábban kapcsolódnak egymáshoz a talajrészecskék. A talajból kis darabkát ujjaink közé veszünk és gyengén megnedvesítjük. Ha a talajt dörzsölve apró, éles szemcséket érzünk, a talajban sok a finom homok. Az ilyen talajt homoktalajnak nevezzük. Ha a talajból egy evőkanálnyit tenyerünkre téve megnedvesítjük, és az nem gyúrható, hanem szétesik, szintén megállapíthatjuk, hogy homoktalajjal van dolgunk. A talajszerkezetről itt olvashat.

Homoktalajok egyszerű javítása

A szerves trágyázás növeli a talaj szerves kolloid tartalmát, ebből adódik, hogy a talaj vízmegtartó képessége is javul. Csökkenti a talajpusztulás veszélyét, és segíti növények harmonikus tápanyag ellátását. A talajlakó mikroorganizmusok elszaporodásával javul a talajszerkezet is. A homoktalajok javítására ajánlott az istállótrágya, a komposzt és a különböző talajjavító ásványok úgymint pl. alginit, dolomit és riolittufa. Nagyon hatékony a réteges szervestrágyázás. Ezt úgy végezzük, hogy felosztjuk a területet 50-60 cm széles sávokra. Ezután először egy részt kiásunk a kívánt mélységig, melynek talaja majd az utolsó részbe kerül. Aztán a kiásott sáv aljára terítjük a trágyát, majd erre a szomszédos sávból a földet és így tovább. A barnább színű, humuszos homoktalajoknál ügyeljünk arra, hogy a jó minőségű felszíni réteg alatt gyakran sokkal rosszabb, világosabb rétegek következnek, melyeket nagy hiba lenne a felszínre hozni. Ilyenkor csak a jó minőségű rétegig forgassunk.

Ha 1 cm vastag komposzt, istállótrágya vagy zöldtrágya réteget 60 cm mélyen  bedolgozunk a talajba. Az eljárást 2-3 évente ajánlatos ismételni (Egerszegi-féle réteges homokjavítás)

Szintén javítja homoktalaj minőségét, ha a tarlón elfektetjük a levágott növényeket. A szalmázás célja a homok mozgásának csillapítása. Hektáronként 3-4 t szalmát szétterítünk, és egyenesre állított tárcsával a talajba dolgozzuk. A kiálló szalmaszálak megakadályozzák a homok mozgását. A szalmatakarás egyéb előnyeiről itt olvashat. A Westsik-féle biológiai homokjavítás lényege, hogy a vetésforgóba csillagfürt-zöldtrágyát állítunk be.

Mit ültessünk homokos talajba?

Homokos talajba, napos, száraz, meleg helyre ültethető virágzó évelő pl. a gyepesen párnás, koranyáron virágzó pázsitszegfű (Armeria sp.), amely napfénykedvelő, jól tűri a szelet, kőedények, sírok beültetésére is alkalmas; a terjedő tövű örökzöld gólyaorr (Geranium sp.), amely napos/félárnyékos területre való; a molyhosan szőrős, tavasz elején virágzó kökörcsin (Pulsatilla sp.), amely napos/félárnyékos területre való; a nyáron virágzó orvosi zsálya (Salvia officinalis), amely napos helyet igényel, és a szelet jól viseli; valamint a száraz, sivár talajok növényei a napfényigényes, nyár végén virágzó varjúháj (Sedum sp.) és a kövirózsa (Sempervivum sp.).

porcsinrózsa

Homokos talajba kerülhet a mészkerülő macskatalp (Antennaria dioica), a szárazságot kevésbé viselő sárkányfű (Dracocephalum rupestre); a mészkedvelő talajtakaró, a tengeri habszegfű (Silene maritima); a sülevényes talajt is elviselő szürke veronika (Veronica incana). A díszfüvek közül a szárazságtűrők jöhetnek szóba, úgymint a tippanok (Agrostis sp.), perjék (Poa sp.). A felsorolásból látszik, hogy a homokos talaj mellett meghatározó a talaj kémhatása (meszes, semleges vagy savanyú). ettől is függ, hogy mit ültethetsz bele.
Egynyáriak közül szépen virít homokos talajban a nyáron, egész kora őszig virágzó kokárdavirág (Gaillardia grandiflora), az egész nyáron virágzó, félszukkulens nagyvirágú porcsinrózsa (Portulaca grandiflora) és az önvető, nyáron virágzó legényvirág (Zinnia elegans).
Cserjék közül említsük meg a következőket: borbolyák (Berberis thunbergii), nyári orgona (Buddleia davidii), amely meszes, homokos talajon él, júliustól szeptemberig díszlenek virágfürtjei. Ajánlható díszcserje a cserszömörce (Cotinus  coggygria). A seprűzanótot (Cytisus scoparius) nagy tömegben nyíló virágaikért ültetik, amelyek májusban sűrűn nyílnak a seprűszerű vesszőkön. Száraz, napos helyet kedvel. Mészkerülő! További lehetőség a szélsőséges viszonyokat jól tűrő, tövises ezüstfa (Eleagnus angustifolia), virágainak illat betölti tavasszal a levegő.
fokhagyma
A hobbikertek homokos talajába való gyökérzöldségek a retek, pl. vajretek, a répa, , a torma, továbbá a fokhagyma, korai saláta. Rendszeres öntözés mellett szépen fejlődik rajta a futóbab, a rebarbara. Javított homoktalajba való a burgonya. A homokos talaj köztudottan alkalmas dinnyetermesztésre.
Ami a gyümölcstermesztést illeti, annak sem akadálya a homokos talaj. Gondoljunk a futóhomok megkötésére ültetett kaj­szi­­fákra Kiskunságban, vagy a Nyírségbe telepített almaültetvényekre. Homokos talajon jól fejlődik a homoktövis (Hippophae rhamnoides) is. A homoktövis termesztésről itt olvashat bővebben.

Futóhomokon, bizonyítottan rosszul használható, de kis területeken, egyes termények, zöldségek számára, az egyszerű ágyás helyett megoldás lehet pl. az emelt ágyás, a szalmakert, a konténerkert. Mindegyikük házilag kivitelezhető.

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!

Jelentkezz Biokertész Tanfolyamra!

Tetszett ez a cikk? Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé? Iratkozz fel a Kertlap Magazin hírlevelére!
E-mail cím:*