Cikkek


Díszfák és díszcserjék csoportosítása

fák a kertbenA növények kertünkben elfoglalt helyének bizonyos adottságai vannak, amelyek ha nem felelnek meg a növények igényeinek, akkor kertünk büszkeségei könnyen a romlás virágaivá válhatnak. Az ember mindig is szerette kategóriákba sorolni és rendszerezni a körülötte található dolgokat, ezzel könnyítve meg természetük megértését. Mindezek miatt érdemes megtanulni kertünk növényeinek csoportosítását környezeti igényeik alapján.

Az alábbiakban ismertetett kategóriák általában nem általános érvényűek. Szakkönyvek alapján úgy alakítottuk ki őket, hogy jól körülírható fogalmakkal lehessen egy-egy növény igényeit leírni. A legtöbb forrásban e fogalmak meghatározása hasonló, de csak ritkán találkozhatunk velük egy csokorba gyűjtve.

Fényigény

Fényigényes növények

A szabadföldi fényigényes növények nem viselik el a hosszan tartó beárnyékolást, ezért ne ültessük őket az épületek északi oldalára vagy meredek északi lejtőkre. (pl. törpe mandula, hangabarack – Amygdalus nana)

Árnyéktûrõ növények

Az árnyéktűrő növények a legszebben akkor fejlődnek, ha huzamosabb ideig érőket a napsütés, de hosszan tartó beárnyékolást sem sínylik meg. Ezeket a növényeket ajánljuk az épületek északi oldalaira és meredek északi lejtők beültetésére. (pl. közönséges gyertyánfa ‘Pendula’ fajtája – Carpinus betulus ‘Pendula’)

Álárnyéki növények

Álárnyékiak azok a növények, amelyek a vegetációs időszakukban napsütötte helyeken élnek, de amit aztán késõbb egyéb növények beárnyékolnak. Tipikusan ilyen fajok a kora tavaszi hagymások.

Árnyékkedvelő növények

Az árnyékkedvelő növények nem viselik el hosszú távon a közvetlen napfényt, kimondottan árnyékos helyen érzik jól magukat. Természetes élőhelyükön rendszerint az erdő aljnövényeként élnek. (pl. japán dérbabér – Skimmia japonica)

Vízi és vízigényes növények

A vízi és vízigényes növényeknek mindig nedves talajra van szükségük. Ezt rendszeres öntözéssel száraz területeken is biztosítani lehet.

Közepes vízigényű növények

A legtöbb növény ebbe a kategóriába tartozik. Vízutánpótlásra a kimondottan száraz évek kivételével nincs szükség, számukra elegendő a csapadékból (és a talajvízből) származó víz. (pl. közönséges vadgesztenye – Aesculus hippocastanum)

korai tamariskaSzárazságtűrő növények

A szárazságtûrő növények jól viselik a száraz homokos és köves talajokat. Egész évben nincs szükségük öntözésre. (pl. húsos som – Cornus mas)

Normál kerti talajra

A normál kerti talaj jó szerkezetű és vízáteresztő-képességű és tápanyagban gazdag. Egy-két kivételtől eltekintve az összes növény számára ideális az ültetésre.

Kötött talajra

A növényt kötött talajra is lehet telepíteni. A kötött talajok jó víztartó képességűek, de rendkívül levegőtlenek, így a legtöbb növény számára nem áll elegendő mennyiségű oxigén a gyökerek számára. (pl. görög fatekercs – Periploca graeca)

Laza talajra

A növényt laza talajra is lehet telepíteni. Ezek rendszerint homoktalajok, amelyekre az a jellemző, hogy tápanyagban szegények és rossz a nedvesség-megtartó képességük. Amíg fiatal a növény, addig általában a laza talajon rendszeres vízutánpótlásra szorul. Amint a gyökerei elérik a talajvizet, az öntözés már nem szükséges. (pl. jegenyenyár – Populus nigra ‘Italica’)mászkedvelő 'schwedleri' korai juhar

Mészkerülő növények

A mészkerülő növények nem viselik el a mészben gazdag talajokat. Magyarország legnagyobb részén csak ilyen típusú talajok találhatóak, csak az ország nyugati részén találhatunk nagyobb, egybefüggő mészmentes talajokat. A fák, cserjék nagy része mindkét helyen megél. A mészérzékeny növények levelei a meszes talaj hatására megsárgulnak, a hajtásnövekedésük csökken, végül a növény elpusztul. A mészkerülő növényeket ezért csak mészmentes talajba ültessük vagy savanyítsuk mesterségesen a növény környékén lévő talajt. (pl. japán gyöngyvessző – Spirea japoncia)

Mészkedvelő növények

A növény kimondottan a meszes talajokat kedveli. Magyarország nagy részén eléggé meszes a talaj az ilyen típusú növények ültetéséhez. USDA zónák(Pl.Orgona – Syringa sp.)

Fagytűrés

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (United States Department of Agriculture) különböző zónákat hozott létre az USA területén. A zónák között 10 Farenheit fok különbség van az évi minimum hőmérséklet tekintetében. Mivel a legtöbb növényekről szóló weboldal az USA-ban készül, ezért számos helyen találkozhatunk ezekkel az USDA zónákkal.

Érdemes tehát a következő táblázatot használni ahhoz, hogy megtudjuk hazai viszonyok között melyik növényt lehet még telepíteni.

Zóna száma Farenheit (°F) Celsius (°C)
1. zóna -50 alatt -46 alatt
2. zóna -50 – -40 -46 – -40
3. zóna -40 – -30 -40 – -34
4. zóna -30 – -20 -34 – -29
5. zóna -20 – -10 -29 – -23
6. zóna -10 – 0 -23 – -18
7. zóna 0 – 10 -18 – -12
8. zóna 10 – 20 -12 – -7
9. zóna 20 – 30 -7 – -1
10. zóna 30 – 40 -1 – 4
11. zóna 40 felett 4 felett

A Farenheit és a Celsius közötti átszámítás:
°F = 1,8°C + 32
°C = (°F – 32)/1,8
erópai zónák

Az egyes zónákat néha további két részre osztják ‘a’, illetve ‘b’ jelöléssel (pl. 7a, 7b), amelyek megfelezik az adott zóna hőmérsékleti értékét.

Mint a táblázatból is kiderül Magyarország a hatos és a hetes zónában helyezkedik el, de vannak olyan szubmediterrán területek is (déli lejtők és egyéb védett helyek), amelyeken a hőmérséklet nem csökken -15 fok alá. Ezek a területek a 7b zónába tartoznak.

Magyarországon fagytûrő

Az ebbe a csoportba tartozó növényeket Magyarország bármely részén ültethetjük (USDA 6. zóna).

Magyarország nagy részén fagytűrő

Az ebbe a csoportba tartozó növények Magyarország különlegesen hideg helyein kívül mindenütt fagytűrőek (USDA 7. zóna). (pl. perzsa selyemakác – Albizia julibrissin)

Szubmediterrán vidékeken fagytűrõ

Az ilyen típusú növényeket csak Magyarország melegebb részein érdemes ültetni. Ültessük déli domboldalra, vagy a ház déli oldalára vagy közvetlenül fal mellé (USDA 7b zóna). (pl. teltvirágú gránátalma – Punica granatum ‘Pleniflora’)

Speciális, védett városi klímában fagytûrõ

Az ilyen típusú növények csak különlegesen meleg mikroklímában vészelik át fagyokat hazánkban. Ezeken a helyeken az éjszakai hőmérséklet soha nem eshet -12 Celsius fok alá (USDA 8 feletti zónák) (pl. kínai kenderpálma – Trachycarpus fortunei)

Magas talajvizű helyekre

A legtöbb növény nem viseli ez azt, ha a talajvíz túlságosan magasan áll. Az ilyen talajok rendkívül levegőtlenek, amelyek megnehezítik a növény gyökereinek oxigénfelvételét. A magas talajvizű helyekre alkalmas növények még ezekben a levegőtlen talajokban is megfelelően képesek fejlődni. (pl. kõrisfa – Fraxinus angustifolia subsp. pannonica)

Vízpartra

fűzfa vízbenVízpartra legtöbbször olyan növényeket ültethetünk, amelyek természetes körülmények között is vízparton élnek. Itt a mozgó víz miatt a talaj oxigénben gazdagabb, mint a magas talajvízű helyeken. (pl. Fűzfélék, nyárfafélék, kaukázusi szárnyasdió (Pterocarya fraxinifolia)

Szennyezett területekre alkalmas fajok

A szennyezésnek többféle forrása is lehet. Legtöbbször a városi szennyezésekkel kell megküzdeniük a növényeknek, ritkábban ipartelepekre kell némi zöld színt vinniük. A szennyezés legtöbbször a leveleken keresztül hatol be a növénybe. A szennyezett területekre alkalmas növények kevésbé érzékenyek a levegő összetételére. (pl. közönséges japánakác – Sophora japonica)

Szikes talajba való növények

A szikes talajoknak magas a sótartalmuk, amelyet a növények többsége nehezen visel el. Vannak azonban olyan növények, amelyek jól tűrik ezeket a viszontagságokat, bár a sótartalom fokozódásával a számuk egyre csökken. Ha olyan utak mellé telepítünk növényt, amelyet rendszeresen sóznak akkor is ezt a szempontot kell figyelembe vennünk a növények kiválasztásánál. Nagyobb utak mellé közvetlenül csak néhány növény ültethető, ezek erős szennyezést is jól tűrik (pl. tamariska – Tamarix tetrandra)