Császárkorona

Neve oly találó, hogy az összes európai nyelven így nevezik e növényt. Méternyi száráról körkörösen visszacsüngő, rozsdás-narancssárga, harang alakú virágaival hívja fel magára a figyelmet.

A keresztény hagyományok szerint miközben Jézust keresztre feszítették az összes virág lehajtotta fejét kivéve a büszke császárkoronát, mely ezért arra ítéltetett, hogy örökké bókoló virágokat növesszen.

császárkorona

A görög mitológiában Hyacinthust, Apolló barátját (aki tulajdonképpen több volt, mint egyszerű barát) egy véletlen baleset során Apolló egy diszkosszal halálra sebezte. Hyacintus véréből virág fakadt, amit később róla Hyacinthusnak, magyarul jácintnak neveztek el. A jácint azonban ma nem honos Görögországban, ezért a növényekkel foglalkozó történészek a császárkoronát vélik felfedezni a történetben szereplő ókori jácintban.

Császárkorona botanikája

A császárkorona (Fritillaria imperialis) a liliomfélék családjába tartozik. Iránból (Perzsiából) a tizenhatodik században került Isztambulba (Konstantinápolyba), ahonnan Bécs császári kertjeibe jutott. Később főleg a szerzetesek révén Európa kolostorkertjeiben kedvelt dísznövény lett. Eredeti élőhelyén köves területeken, cserjésekben él.

A császárkoronának mocsárréteken élő magyarországi rokona a kockásliliom (Fritillaria meleagris), amely élőhelyeinek eltűnése miatt védelem alatt áll.

A virágzati szára kimagaslóan hosszú a hagymás növények között, akár a másfél méteres magasságot is elérheti. A száron keskeny-lándzsás levelek sorakoznak. A szár végén örvökben álló, narancssárga leplű, bókoló virágok pompáznak. A virágok felett kócos üstök található, amelyről nevét is kapta.

Számtalan fajtája létezik, de a legelterjedtebbek a tradicionális ‘Aurora’ (narancspiros virágú), a ‘Lutea’ (sárga virágú) és ‘Rubra’ (sötétvörös virágú) fajták.

Császárkorona környezeti igényei

Kontinentális éghajlatunkon kiválóan érzi magát, ennek ellenére csak ritkán találkozunk vele kertjeinkben. Okát talán a hagymájának meglehetősen erős illatában kell keresnünk. Pedig ezen hátránya egyben előnye is e növénynek, hiszen kellemetlen illata a kert kártevőit is távol tartja. Érdemes kószapockok vagy vakondokok járta helyre ültetnünk.

Napos és félárnyékos helyeken is jól érzi magát, de az előbbi esetben mindenképp gondoskodnunk kell a rendszeres öntözésről. A tápanyagban gazdag, üde talajokat kedveli, ezeken a helyeket hosszú éveken át virágzik. Hagymája télálló, általában elég 4-5 évente átültetnünk.

Császárkorona gondozása

Ha át szeretnénk ültetni, akkor virágzat elnyílása után várjuk meg, míg levelei elsárgulnak és a tápanyagok visszahúzódnak a hagymába. A Császárkorona augusztustól novemberig bármikor ültethető. Hagymája nagyon szívós, illata taszítja az egereket és egyéb rágcsálókat. A virágzóképes hagyma 20 cm körméretű, ezért az ültetési mélység is legalább 20 cm legyen, a tőtávolság 30-40 cm. Félárnyékos, nedves fekvésben érzi jól magát. A szétültetés során az érzékeny bőrűeknek ajánlott a kesztyű viselése, mivel a hagyma mérgező, irritáló alkaloidokat tartalmaz. A hagymákat 20-25 cm mélységbe és 30-40 cm térállásba ültessük. Különlegesen szép hatást érhetünk el, ha csoportosan más tavaszi virágokkal, gyöngyikével vagy árvácskával ültetjük össze.

A császárkorona magról és hagymáról is szaporítható. A magok lassú kelése és a virágzóképes hagyma több évig tartó fejlődése miatt érdemes az utóbbi szaporítási módot választanunk. A hagymákat októberben ültessük el, így következő év tavaszán már gyönyörködhetünk a virágzó császárkoronában.

császárkorona a kertben

Megnyílt a Kertlap Kertészeti Webáruház!

Jelentkezz Virágkötő Tanfolyamra!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé, vagy új termék érkezik a Kertlap Kertészeti Webáruházba? Iratkozz fel a Kertlap hírlevelére!
E-mail cím:*