Bukszus

Zsilinszky Pál okl. kertészmérnök –

Az egyik legigénytelenebb kerti növényünk, a puszpáng története messzire nyúlik vissza. A nálunk is kedvelt, D-Európa, É-Afrika, Ny-Ázsia elterjedt növényét Karl Linné svéd tudós írta le és nevezte el a mai napig is használatos latin nevén: Buxus sempervirens (buxus = doboz, “box”, sempervirens = örökzöld).

bukszus

Bukszus története

Az egyiptomi kultúrában már időszámításunk előtt ültették kertjeikbe és nyírott sövényként alkalmazták.

Homérosz i.e. 1000-ben megemlíti az Iliászban, hogy a puszpáng fájából készültek a trójai király lovai számára a harci szekerek. Az Ótestamentum szintén említést tesz a puszpángról.

Midász király 1957-ben felfedezett sírjában találtak egy szinte sértetlen állapotban lévő fatáblát, melynek alapja puszpáng, boróka berakással és diófa díszítéssel a tetején.

A görög Theophrasztus (i.e. 372-287) írt először tudományos munkáiban a puszpáng előnyeiről a fafeldolgozásban. Augustus császár uralkodásának idején (i.e. I. sz.) a római villák kertjeiben már igen gyakori a különböző alakokra nyírt puszpáng (topiary).

Pliniusz, a római kertészek legismertebbike már nemcsak dísznövényként ajánlotta a puszpángot, hanem fáját hangszerkészítésre is használta. Kedvelt növénye volt a reneszánsz és barokk kerteknek és népszerűsége töretlen a mai napig is.

Bukszus botanikai leírása

A puszpángoknak D-Európa, É-Afrika, Ny-Ázsia területén mintegy 70 faja ismert.

Leggyakrabban az alapfajt ültetik, mely 4-6 m magas, sűrűn ágas cserje. Hajtásai négyélűek, levelei elliptikusak vagy tojásdadok, 1-3 cm-esek, épszélűek, bőrszerűek, sötétzöldek. A levélcsúcs tompa vagy kicsípett. Virágai jelentéktelenek, zöldessárga színűek és április-májusban nyílnak. Igen jó mézelő növény.

Elsőrendűen alkalmas sövénynek, de ültetik csoportosan és szoliternek is. A virágkötészet is gyakran használja lombját.

Az alapfajon kívül több változata is elterjedt. A fatermetű puszpáng (Buxus sempervirens  var. arborescens) nagy bokorrá vagy kis fává fejlődik, igen alkalmas magas sövény nevelésére. Alacsony sövénynek leggyakrabban a lassú növekedésű ‘Suffruticosa‘ fajtáját ültetik, mely szabályos gömb alakú és kb. 1 m magasra növő. Lombszíne kicsit világosabb.

gömb alakú bukszus

Gömb alakú bukszus

Tarka levelű változatai közül talán az ‘Elegantissima‘ (‘Elegans‘) a legszebb sárga szegélyű, középen zöld leveleivel. Érdekes a ‘Rosmarinifolia‘ lombozata, mely – mint neve is mutatja (rosmarinifolia = rozmaringlevelű) – egészen keskeny leveleivel díszít. Mindkettőből nevelhetünk sövényt, de ültethetjük egyesével vagy kisebb csoportokban is.

A különlegességek kedvelői is megtalálják a puszpángok között a nekik tetszőt. A B. rugulosa és a B. rugulosa var. intermedia igazi csemege a törpe növekedésű, sziklakerti növények rajongói számára. Mindkettő rendkívül lassú fejlődésű, kb. 50 cm magasra nőnek. Az alapfaj levelei aprók, fényes sötétzöldek, az intermedia-é szintén kicsik, de szürkék.

A hongkongi puszpáng (B. harlandii) féltörpe növekedésű, kb. 1 m magas bokor. Levelei fényesek, keskenyek.

A kislevelű puszpáng (B. microphylla) sem tartozik a fatermetű puszpángok közé, szintén csak 1 m magasra növekszik. Egyik termesztett fajtája a ‘Betlér, mely a B. s. ‘Suffruticosa‘-hoz hasonló, de annál kisebb (50 cm), szabályos gömb alakú. Fényes, ovális levelei nagyon szépek.

Különlegességnek számít a baleári puszpáng (B. balearica) is. Növekedési erélye közepes, 10 m magasra is megnőhet idővel. Levelei nagyok, fényes sötétzöldek.

buxus edényben

Bukszus gondozása

A puszpángok talajokban nem válogatósak, de a humuszos, üde talajokban fejlődnek a legszebben. Az öntözést, a párásabb klímát meghálálják. Félárnyékba vagy árnyékba ültessük, mert a téli napsütés miatt a levelek fagyfoltosak lehetnek. A metszést, a szennyezett levegőt jól tűrik.

A közönséges puszpángot és fajtáit (B. sempervires) száraz helyen gyakran károsíthatja a levelek kanalasodását okozó puszpáng-levélbolha (Psylla buxi). Előfordulhat a puszpángrozsda is, mely a levél színén világossárga, a fonákon fehéres foltosodást okoz. Megfelelő szerekkel védekezzünk ellenük.

puszpángmoly hernyója

Puszpángmoly hernyója

Nemrég bukkant fel egy másik kártevője, a selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis), amelynek eredeti élőhelye Ázsia (Kína, Japán, India). Hazai szakemberek szerint az importált bukszusok levélfonákán megbújt petékkel és lárvákkal kerültek be Európába. Magyarországon 2011-ben jelent meg a nyugati országrészben. Felmérések szerint a legnagyobb károk Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében keletkeztek, de mára már az ország keleti felében, valamint Budapesten is kimutatták jelenlétét. A selyemfényű puszpángmoly hernyója csak néhány bukszusfajt fogyaszt, Magyarországon kizárólag az örökzöld puszpánggal (Buxus sempervirens) táplálkozik. A hernyók a levelekből jellegzetes, laza szövedéket készítenek, ezekben történik a bebábozódás, és innen repülnek ki a kifejlett lepkék. Védekezés: a fertőzött hajtások eltávolítása és megsemmisítése, rovarölőszerek.

bukszus sövény

Nyírt bukszus sövény levendulával

Profi, teljes spektrumú növénynevelő LED izzó (UFO), E27

Jelentkezz Virágkötő Tanfolyamra!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé, vagy új termék érkezik a Kertlap Kertészeti Webáruházba? Iratkozz fel a Kertlap hírlevelére!
E-mail cím:*