Cikkek


Bukszus

Zsilinszky Pál okl. kertészmérnök

Buxus sempervirens Elegantissima

Az egyik legigénytelenebb kerti növényünk, a puszpáng története messzire nyúlik vissza. A nálunk is kedvelt, D-Európa, É-Afrika, Ny-Ázsia elterjedt növényét Karl Linné svéd tudós írta le és nevezte el a mai napig is használatos latin nevén: Buxus sempervirens (buxus = doboz, “box”, sempervirens = örökzöld).

Bukszus története

Az egyiptomi kultúrában már időszámításunk előtt ültették kertjeikbe és nyírott sövényként alkalmazták.

Homérosz i.e. 1000-ben megemlíti az Iliászban, hogy a puszpáng fájából készültek a trójai király lovai számára a harci szekerek. Az Ótestamentum szintén említést tesz a puszpángról.

Midász király 1957-ben felfedezett sírjában találtak egy szinte sértetlen állapotban lévő fatáblát, melynek alapja puszpáng, boróka berakással és diófa díszítéssel a tetején.

Buxus sempervirens Suffruticosa

A görög Theophrasztus (i.e. 372-287) írt először tudományos munkáiban a puszpáng előnyeiről a fafeldolgozásban. Augustus császár uralkodásának idején (i.e. I. sz.) a római villák kertjeiben már igen gyakori a különböző alakokra nyírt puszpáng (topiary).

Pliniusz, a római kertészek legismertebbike már nemcsak dísznövényként ajánlotta a puszpángot, hanem fáját hangszerkészítésre is használta. Kedvelt növénye volt a reneszánsz és barokk kerteknek és népszerűsége töretlen a mai napig is.

Bukszus botanikai leírása

A puszpángoknak D-Európa, É-Afrika, Ny-Ázsia területén mintegy 70 faja ismert.

Leggyakrabban az alapfajt ültetik, mely 4-6 m magas, sűrűn ágas cserje. Hajtásai négyélűek, levelei elliptikusak vagy tojásdadok, 1-3 cm-esek, épszélűek, bőrszerűek, sötétzöldek. A levélcsúcs tompa vagy kicsípett. Virágai jelentéktelenek, zöldessárga színűek és április-májusban nyílnak. Igen jó mézelő növény.

Elsőrendűen alkalmas sövénynek, de ültetik csoportosan és szoliternek is. A virágkötészet is gyakran használja lombját.

Az alapfajon kívül több változata is elterjedt. A fatermetű puszpáng (Buxus sempervirens  var. arborescens) nagy bokorrá vagy kis fává fejlődik, igen alkalmas magas sövény nevelésére. Alacsony sövénynek leggyakrabban a lassú növekedésű ‘Suffruticosa‘ fajtáját ültetik, mely szabályos gömb alakú és kb. 1 m magasra növő. Lombszíne kicsit világosabb.

Buxus sempervirens var. arborescens

Tarka levelű változatai közül talán az ‘Elegantissima‘ (‘Elegans‘) a legszebb sárga szegélyű, középen zöld leveleivel. Érdekes a ‘Rosmarinifolia‘ lombozata, mely – mint neve is mutatja (rosmarinifolia = rozmaringlevelű) – egészen keskeny leveleivel díszít. Mindkettőből nevelhetünk sövényt, de ültethetjük egyesével vagy kisebb csoportokban is.

Buxus sempervirens Suffruticosa söveny

A különlegességek kedvelői is megtalálják a puszpángok között a nekik tetszőt. A B. rugulosa és a B. rugulosa var. intermedia igazi csemege a törpe növekedésű, sziklakerti növények rajongói számára. Mindkettő rendkívül lassú fejlődésű, kb. 50 cm magasra nőnek. Az alapfaj levelei aprók, fényes sötétzöldek, az intermedia-é szintén kicsik, de szürkék.

A hongkongi puszpáng (B. harlandii) féltörpe növekedésű, kb. 1 m magas bokor. Levelei fényesek, keskenyek.

Buxus sempervirens nyíratlan söveny

A kislevelű puszpáng (B. microphylla) sem tartozik a fatermetű puszpángok közé, szintén csak 1 m magasra növekszik. Egyik termesztett fajtája a ‘Betlér, mely a B. s. ‘Suffruticosa‘-hoz hasonló, de annál kisebb (50 cm), szabályos gömb alakú. Fényes, ovális levelei nagyon szépek.

Különlegességnek számít a baleári puszpáng (B. balearica) is. Növekedési erélye közepes, 10 m magasra is megnőhet idővel. Levelei nagyok, fényes sötétzöldek.

Bukszus gondozása

A puszpángok talajokban nem válogatósak, de a humuszos, üde talajokban fejlődnek a legszebben. Az öntözést, a párásabb klímát meghálálják. Félárnyékba vagy árnyékba ültessük, mert a téli napsütés miatt a levelek fagyfoltosak lehetnek. A metszést, a szennyezett levegőt jól tűrik.

A közönséges puszpángot és fajtáit (B. sempervires) száraz helyen gyakran károsíthatja a levelek kanalasodását okozó puszpáng-levélbolha (Psylla buxi). Előfordulhat a puszpángrozsda is, mely a levél színén világossárga, a fonákon fehéres foltosodást okoz. Megfelelő szerekkel védekezzünk ellenük.

Buxus microphylla var. japonica Morris Midget

Buxus microphylla var. japonica ‘Morris Midget’